Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VIII. Új védjegyek kialakításának technikája

jegyuniónak (lásd VIII. fej. 2. pont) is tagjai, dőlt betűkkel jelöljük. Ezek: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Ceylon, Csehszlovákia, Dánia, Délafrikai Unió, Dominica, Egyesült Arab Köztársaság, Északamerikai Egyesült Államok, Finn­ország, Franciaország, Görögország, Haiti, Hollandia, Indo­nézia, Irán, Írország, Izrael, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kuba, Lengyelország, Libanon, Lichtenstein, Luxemburg, Magyarország, Marokkó, Mexikó, Monaco, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztár­saság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Rhodézia és Nyasz­­szaföld, Románia, San-Marino, Spanyolország, Svájc, Svéd­ország, Szíria, Törökország, Tunisz, Űj-Zéland, Vatikán, Vietnam. (1962. jan. 1-i állapot.) A fenti országokba irányuló védjegybejelentési kérelmek esetén tehát a 6 hónapos elsőbbségi határidő kihasználása érdekében célszerű a magyarországi belajstromozásra vonat­kozó megbízással egyidejűleg a külföldi lajstromozásra is megbízást adni a Danubia Szabadalmi Irodának. A nemzetközi védjegyúnióhoz nem tartozó legtöbb ország­ba (amelyekkel nem vagyunk viszonosságban) irányuló védjegylajstromozási kérelem esetén a Danubia Szabadalmi Iroda általában kérni fogja, hogy külföldi helyettese számára (külföldi szabadalmi ügyvivő) a vállalat meghatalmazást adjon. A devizakódex hatálybalépése óta ezzel kapcsolat­ban az a gyakorlat alakult ki, hogy az ilyen külföldre szóló meghatalmazásokat — az ország bármely részében legyen is a vállalat — mindig a Markó-utcai Állami Közjegyző (V., Markó-u. 25.) előtt írják alá. A meghatalmazás alá­írásához az aláírni jogosult vezetőállású dolgozó vagy dol­gozók személyes megjelenése szükséges az Állami Közjegyző előtt. Nevezetteknek magukkal kell vinniük a vállalat kép­viseleti könyvét és cégbélyegzőjét. A vonatkozó jogi elő­írások értelmében a vállalat igazgatója egyedül is jogosult 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom