Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VIII. Új védjegyek kialakításának technikája

madik fázisában a kísérleti személyek a nekik legjobban tetsző védjegytervet jelölték meg. (137—138. ábrák)

A versenypályázatok eldöntésével kapcsolatosan óva kell inteni arra, hogy a legjobbnak talált védjegy kh’álasztását a technológiai szempont döntse el, vagyis az a szempont, hogy melyik védjegy alkalmazható legegyszerűbben az árun. Kétségtelen, hogy erre is tekintettel kell lenni, a döntőnek azonban a védjegyanalitika és a védjegylélektan szempontjainak kell lenniük.

2. A VÉDJEGY ÉLETKÉPESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA.

VÉDJ EGY KUTATÁS

Bármennyire találkozik is a kitalált védjegy a vállalat vezetőségének tetszésével, bármennyire jónak ítélje is azt meg az exportprofil szerint illetékes külkereskedelmi vállalat, a védjegy bevezetése előtt meg kell állapítani, hogy az új védjegy jogi szempontból is életképes-e.

Ennek elmulasztása komoly gazdasági hátrányokkal és súlyos jogkövetkezményekkel járhat: előfordulhat, hogy a vállalat egy olyan védjegyet vezet be, amelyre egy másik vállalatnak vagy személynek már korábban szerzett jogai vannak, aki jogainak megsértése esetén nemcsak ennek az új, a piacon később jelentkező védjegynek törlését, a használat abbahagyását kéri, hanem ezenfelül még jelentős összegű kártérítést is igényelhet. Különösen fontos az ilyen előzetes biztonsági intézkedések megtétele külkereskedelmi forgalomra szánt védjegyek esetén: a külföldi bíróságok ilyen esetekben könyörtelenül magas összegű kártérítést ítélnek meg a korábbi jogokat megsértő vállalatok terhére. Ennek pedig minden vonatkozásban (fegyelmi, személyi kártérítés) súlyos következményei lehetnek a gondatlanul eljáró vállalatnak a mulasztásért felelős dolgozóira nézve.

176