Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VII. Védjegylélektan

131. ábra. A nyugatnémet Deutsche Elektronik Kjt védjegye hallókészülékekre 132. ábra. A svájci Ardalh cég védjegye órákra ban kedvezőtlen érzelmi hatásokat váltanak ki, s a fogyasz­tóknál az ilyen védjegyek felismerése a vásárlásra nézve visszatartólag hat. A „Bucsok” esokoládévédjegy például egyike az utóbbi idők egyik legrosszabb hangzású védjegyei­nek, amely nyilvánvalóan az előállító vállalat (Budapesti Csokoládéárugyár) kezdőbetűinek mechanikus, minden fan­táziatevékenységet mellőző összevonásából származik. Csú­nya, rossz hangzású szóvédjegyek még „Gyehenna”, „Cli-Mac”, „Vampyr”, „Alligator”, „Ricifrux”, „Oru” stb. Az ábrás védjegyeknél az ízléstelenség jelenti egyben a csúnyaságot is. Reif elrettentő példaként hivatkozik egy patkányirtószerekre használt régi magyar védjegyre, amely a Trés Gyógyszervegyészeti Gyár r. t. javára volt bejegyezve, és egy patkányt tartó kezet ábrázol „Ratopax” szóelemmel kombinálva. Ilyenek a 131—132. ábrákon közölt védjegyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom