Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
VII. Védjegylélektan
illetve védjegylajstromozó hatósága sem ismer, éppen azért, mert az ún. gyenge védjegyek jogi szempontból (belajstromozhatóság szempontjából) hibátlan védjegyek, melyeknek csupán lélektani hatása fogyatékos. Ennek a fogyatékos lélektani hatásnak azonban mégis vannak bizonyos gazdasági következményei: az ilyen védjegyek, nem rendelkezvén kellő erejű megkülönböztető képességgel, könnyebben utánozhatok, mint az olyan védjegyek, melyek markánsan különböznek a többi védjegytől. Ez viszont azzal a jogi következménnyel jár, hogy a védjegvutánzási perekben a bíróságok az ilyen ún. gyenge védjegyeket csökkentett jogvédelemben részesítik. Ez pedig azt jelenti, hogy az utánzott védjegyek jogvédelemben való részesítéséhez nagyobb hasonlóságot (szinte teljes egyezést) kívánnak meg, mint más, teljes értékű védjegyek utánzása esetében,, amikor is már kisebb mértékű hasonlóság esetén is megadják a jogvédelmet. A csökkentett jogvédelem azonban csak következménye a gyenge védjegyek alacsonyabb gazdasági értékének. A gyenge védjegyek elsősorban gazdasági értéktelenségük miatt mellőzendők. Arra a kérdésre, hogy mely védjegyek gyenge védjegyek, már a védjegyek analízise is választ ad. Hiszen azok a védjegyek, amelyek az analízis alkalmával (VI. fej.) nem felelnek meg a védjeggyel szemben támasztott alapvető követelményeknek, általában gyenge védjegyek. A gyenge védjegyeknek is van azonban néhány tipikus fajtája, s ezek ismertetése azért látszik célszerűnek, hogy ezáltal az ilyen védjegyek alkalmazásának mellőzésére nagyobb mértékben hívjuk fel a vállalatok figyelmét. Ilyenek: a) Sablonos védjegyek Sablonosak azok a védjegyek, amelyek csökkent megkülönböztető erővel rendelkeznek, mivel a szóban forgó megjelölés használata annyira kézenfekvő vagy elterjedt, hogy 11* — 3i Üi