Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

I. Alapfogalmak. A védjegy története

luk előállított könyveket az egyéb nyomdák által előállított könyvektől meg tudják különböztetni. Ezért a nyomdájukban készült valamennyi könyvet ugyanazzal az impresszummal látták el. (Impresszum: a könyv címlapján, második, vagy utolsó oldalán levő megjelölés, melyről a nyomda, illetve kiadó felismerhető.) A XV. századból már számos impresszum maradt ránk, amelyek ugyanakkor azt is tanúsítják, hogy a nyomdaipar hatósági ellenőrzésére már abban az időben is az impresszumok bizonyultak a leghatásosabb eszköznek.

A porcelángyártás felfedezése után 1710-ben kezdte meg működését Meissenben az első európai porcelángyár. Ezzel indult meg a mai modern porcelánipar. A meisseni porcelángyár vezette be az első mai értelemben vett védjegyet is: a két keresztbetett kardot. (2. ábra) (A két keresztbetett kard a Wettiner család, a szász uralkodó dinasztia címeréből vett szimbólum.) Ezt követték azután a többi porcelángyárak védjegyei, amelyek közül a bécsi és a sévres-i porcelángyárak védjegyei a leghíresebbek. Ezek a védjegyek — eltérően az ókorban és a középkorban hatósági előírás alapján használatos kötelező megjelölésektől — már önkéntes alapon, a gyárak saját elhatározásából születtek.

15

4. ábra. Sévres

2. ábra. Meissen

3. ábra. Becs