Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
IV. Megadott szabadalmakkal kapcsolatos eljárások az OTH és a bíróságok előtt
Figyelemmel a szabadalomengedélyezési eljárás egyszerűsítésére, nevezetesen a felszólalási eljárásnak az Sztn. által történt megszüntetésére, a megadott szabadalmak megsemmisítésére irányuló kérelmek számának némi emelkedésével kell a jövőben számolni. Az Szt. 57. § (1) bek. c) pontja lehetőséget nyújt a szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott OTH-határozat bírósági úton való megváltoztatására. Megváltoztatási kérelmet az OTH által lefolytatott megsemmisítési eljárásban részt vevő mindkét fél, tehát mind a kérelmező, mind a szabadalmas előterjeszthet, attól függően, hogy az OTH a kérelmet vagy az ellenkérelmet utasította-e el. A bíróság a megsemmisítési eljárásban egyrészt újólag megvizsgálja az OTH előtti eljárásban felhozottakat, másrészt mérlegeli azokat a körülményeket, amelyeket az OTH figyelmen kívül hagyott, végül pedig akár a felek előadása alapján, akár pedig hivatalból vizsgálja és mérlegeli a megsemmisítés mellett vagy ellen szóló olyan körülményeket, amelyeket a felek az OTH előtti eljárásban nem hoztak fel. Előfordul az is, hogy a bíróság szakértői vélemény alapján hozza meg határozatát. Formáját tekintve a bíróság előtti eljárás persze ugyancsak kontradiktórius: a kérelmező azt állítja, hogy a szabadalmast nem illeti meg a szabadalom, vagy (korlátozás esetén) csak csekélyebb körben illeti meg — ezzel szemben a szabadalmas védelmezi jogának fennállását. Ezért akárcsak az OTH előtti eljárásban, itt is megjelenik a felperes—alperesi kettős. Az újdonsághiányra alapított megsemmisítési kérelemnek Túriné21 szerint gyakran az az eredménye, hogy a bíróság a megsemmisítési kérelemnek csak részben ad helyt, és a szabadalmat korlátozott formában fenntartja. Az „Eljárás belső terek, előnyösen növényházak és hasonlók hőszigetelésére” tárgyú szabadalom megsemmisítését a kérelmező újdonság hiánya miatt kérte. Az OTH a szabadalmat korlátozta, de megállapította, hogy a korlátozott új 1. igénypont szerinti eljárás új, s ezért megfelel a szabadalmazás törvényi előfeltételeinek. A kérelmező az OTH határozata ellen megváltoztatási kérelmet terjesztett elő, a bíróság azonban — annak megállapítása mellett, hogy a megoldás elemei önmagukban és külön-külön ismertek — a kombinációs találmányok elismertségére hivatkozva, ugyancsak fenntartotta a korlátozott oltalmi körű szabadalmat. (Főv. Bír. 3 Pk. 21 387/1979.) Az „Eljárás és szerszám műanyagtárgyak nagyfrekvenciás hegesztőberendezésen való előállításához” tárgyú szabadalmat újdonság, haladás és a leírás hiányosságai miatt kérték megsemmisíteni. Az OTH a kérelemnek részben helyt adott, a 4. és 5. igénypontot szabatosította és korlátozta, a szabadalmat azonban fenntartotta. A bíróság az OTH határozatát helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a szabadalomnak mind az eljárásra, mind a szerkezeti részre vonatkozó igénypontjai a bejelentés idején szabadalomképesek voltak. A felhozott újdonságrontó megoldás mind kialakításában, mind alkalmazásában olyan mértékben eltérő a szabadalom szerinti megoldástól, hogy annak alapján útmutatást kapni nem lehetett. A szabadalommal védett szerkezet és eljárás haladó volt a bejelentés idején, azért, mert először 21 Túri Kálmánná: A szabadalombitorlás és a kapcsolatos nemperes bírósági eljárások összefüggései a feltalálói mozgalom alakulásának tükrében. (Kézirat.) Budapest, 1981. 75
