Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
állampolgári jog. Aki a törvényben megkívánt feltételeket betölti, jogilag biztosított igényt kap a szabadalomra. A szabadalom, mint alanyi jog, igen fontos jogosítvány. Nemcsak a társadalom megbecsülését fejezi ki arra érdemes tagjával szemben, hanem ■— legalábbis potenciálisan —jelentős jövedelem forrása, a találmányt megszerző vállalat szempontjából pedig a piaci versenyben elfoglalt szilárd, jogilag is védett pozíciót jelent. Azt sem téveszthetjük szem elől, hogy az államnak, mint a társadalmi érdek kifejezőjének, nemcsak ahhoz fűződik érdeke, hogy ne részesülhessen szabadalomban az, aki a törvényben előírt feltételeket nem valósította meg, hanem ennek fordítottjához is. A jogos szabadalmi igény elismerése vállalati érdekeltséget teremt arra, hogy a vállalat saját műszaki fejlesztésének alátámasztására, piaci helyzetének javítására szívesen áldozzon kutatás-fejlesztési célokra, s ezzel megteremtse a modern ipari kutatás elengedhetetlen feltételeit. Az OTH határozatának megváltoztatására irányuló kérelem kellékeire a polgári peres eljárásban szokásos keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (Bvr. 1. §.) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. [Bvr. 2. § (1) bek.] AlZ Sztn. alapján kérelmet a szolgálati találmány feltalálója is előterjeszthet [Szt. 57. § (2) bek.], jogai érvényesítésének megkönnyítése végett az OTH köteles neki is kézbesíteni a szabadalmi bejelentés ügyében hozott érdemi határozatokat. [Szt. Vr. 12. § (4) bek.] Az eljárás szakszerűségét és a joggyakorlat egységességét biztosítja az a rendelkezés, hogy az OTH határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. [Szt. 58. § (1) bek.] Figyelemmel arra, hogy a megváltoztatási kérelem elbírálása alapvetően műszaki kérdések tárgyában való döntést tesz szükségessé, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. (Szt. 59. §.) Minthogy az ilyen ügyek nem kontradiktóriusak (nem vesz bennük részt harmadik személy), a bíróság a szabadalmi ügyekben hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelmeket a nemperes eljárás szabályai szerint — az Szt-ben meghatározott eltérésekkel — bírálja el. [Szt. 60. § (1) bek.] A Fővárosi Bíróság a polgári perrendtartás szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart. Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a bejelentőt — kívánságára — meg kell hallgatnia. [Szt. 60. § (2) bek.] A bíróság nemcsak jogosult, de köteles is dönteni a megváltoztatási kérelemről. Nem függesztheti fel például az eljárást, csak akkor, ha a döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntető vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik (29. sz. jogeset). Amennyiben azonban a bejelentő a bírósági eljárás során az oltalmi kört bővítő értelemben módosítja, a bíróság az eljárást megszünteti, és az ügyet az OTH-hoz új eljárásra utalja vissza. 68
