Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
«olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben kell megismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell. [Szt. Vr. 19. § (4) bek.] Az Szín. bizonyos szűk körben lehetővé teszi az OTH számára, hogy saját határozatát visszavonja vagy módosítsa. [Szt. 34. § (2) bek.] Ezen 1983. július 1-ével bevezetett rendelkezés kapcsán Bobrovszky és Vékás15 azt mondják, hogy a korábbi szabályozás az érintett ügyfelek és harmadik személyek {gazdálkodó szervezetek) jogbiztonsága érdekében kizárta azt a lehetőséget, amely az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint eljáró szerveket általában megilleti érdemi határozataik módosítása és visszavonása kapcsán. (1981. évi IV. törvény 61. §-a.) Az új szabályozás az eljárás meggyorsítása, a felesleges „kényszerpálya” kiküszöbölése érdekében lehetővé teszi, hogy az OTH a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát visszavonja vagy módosítsa. Ez azonban csak megváltoztatási kérelem alapján és a határozatnak a bírósághoz történő továbbításáig rendelkezésre álló 15 napon belül történhet. [Szt. 34. § (2) bek., Szt. 57. §.] Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint az államigazgatási szerv egy ízben \ isszavonhatja vagy módosíthatja a határozatot, ha megállapítja, hogy az jogszabályt sért (pl. adminisztratív hiba folytán tévesen állapította meg a szabadalom megszűnését), vagy ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve ez utóbbi esetben, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. Ez másként azt jelenti, hogy a szabadalom megadása kérdésében hozott határozatát akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a határozat ugyan nem jogsértő, de a mérlegelés körébe tartozó kérdésben az OTH egyetért a fél megváltoztatási kérelmében foglalt érveléssel, és újra mérlegeli döntését. Az eljárás érdemi elintézésének elősegítését szolgálja az az ugyancsak új — a bírói gyakorlatból átvett és megerősített — szabály, hogy a bejelentő a bejelentés alaki hiányait a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg pótolhatja. Ebben az esetben az OTH részéről az elutasítás a hiánypótlás elmulasztása miatt jogszerűen történt ugyan, de a jogszabály elfogadja az utólagos pótlást is annak érdekében, hogy a találmány ügyében ne alaki hiányosságok, hanem érdemi okok alapján szülessen döntés. [Szt. 64. § (2) bek.] Ilyen esetben is sor kerülhet az OTH-nak az alaki hiányosság miatt hozott érdemi határozata visszavonására. Bobrovszky—Vékás, L'L, 1983. 17. szám. 63
