Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
Ha történetesen az újdonságvizsgálat során olyan nyomtatványt találnak, amely az 5% alatti mennyiségű hidrogéngáz-adalékot ismerteti, akkor a vizsgált műszaki megoldás egyértelműen nem új. Nem változtat ezen a tényen az sem, ha adott esetben más célzattal alkalmaztak volna ugyanilyen mennyiségű hidrogéngázt. Ha azonban azt állapítják meg, hogy alkalmaztak ugyan izzólámpákban hidrogéngázt, de egészen eltérő mennyiségben, úgy az újdonságvizsgálat csupán annyit állapíthat meg, hogy a hidrogénadalék önmagában ismert. Ez esetben ugyanis a találmányt nem általában a hidrogéngáz adagolása képezi, hanem annak meghatározott (5% alatti) mennyiségű, különleges rendeltetésű alkalmazása. A szabadalmazhatóság megítélésénél az OTH az újdonságvizsgálat által feltárt technika állásából indul ki. Az újdonságvizsgálatot az OTH általában szakkönyvek, szakfolyóiratok, de főleg szabadalmi leírások átnézése alapján végzi. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy bármely nyomtatvány bármely része újdonságrontó lehet. Könyveknél, folyóiratoknál, azok szövege, ábrái, fényképei — bármily nyelvűek is legyenek azok — szabadalmi leírásoknál pedig akár az igénypontok, akár a leírás, az ábrák, akár ezek mindegyike újdonságrontó lehet. Újdonságvizsgálat az OTH Szabadalmi Tárában történik, esetleg szakkönyvtárakban. Ha az újdonságvizsgálat eredménye alapján az OTH úgy látja, hogy a találmány tárgyára nézve érdemi hiányosságok vannak, a bejelentőt nyilatkozattételre szólítja fel. Ha az OTH újdonság hiányát állapítja meg, akkor a nyilatkozattételre való felhívás konkrét adatokat tartalmaz: megnevezi azt az újdonságrontó iratot, könyvet, folyóiratot, szabadalmi leírást, katalógust stb., amelyben az OTH véleménye szerint a találmány tárgyára nézve újdonságrontó anyag található. Újdonságrontóként természetesen csak olyan nyomtatvány hozható fel, amelynél kétséget kizáróan megállapítható, hogy közismertté válásának időpontja (megjelenési időpontja) korábbi, mint a szabadalmi bejelentés kelte, illetőleg annak elsőbbségi napja. Amennyiben az OTH ugyanabban a tárgyban korábbi elsőbbségű szabadalmi bejelentést talál, amelynél az engedélyezési eljárás ugyancsak folyamatban van, akkor ún. igényrontás esete foroghat fenn. Ilyenkor az OTH megvizsgálja, hogy a korábbi bejelentés igénypontjai mennyiben igényrontók a találmány tárgyára vonatkozóan. A korábbi bejelentés leírása, amely a későbbi bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentés napjáig nem vált közismertté, nem tekinthető újdonságrontónak. Ha az OTH függőséget állapít meg a két találmány között, illetőleg valószínűnek látja, hogy a korábbi bejelentésű találmányra vonatkozó szabadalom megadása befolyásolja a későbbi bejelentésű találmány szabadalmazására irányuló eljárást, a korábbi elsőbbségű szabadalmi bejelentésre vonatkozó eljárás befejeztéig a másik eljárást felfüggeszti. [Szt. 48. § (3) bek.] Erről a körülményről az OTH értesíti a bejelentőt. (Az igényrontásra vonatkozóan lásd a II/3. részt is.) Az esetek túlnyomó részében természetesen nincs igényrontás. Ilyenkor a nyilatkozattételre vonatkozó felhívás alkalmával az OTH kifejti nézetét a találmány tárgyával kapcsolatban, és közli, hogy az újdonságrontó anyag olyan természetű, hogy ,,nem véli” megadhatónak a szabadalmat. Előfordul olyan felhívás is, amelyben az 59
