Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
— a bejelentés napját, — az uniós elsőbbség napját, országát és számát, illetőleg a kiállítás megnevezését és a kiállítási elsőbbség napját; b) a kivonatban a műszaki tájékoztatás céljából tömören — kb. 50—150 szóban» és ha szükséges, annak a vegyi vagy matematikai képletnek vagy táblázatnak a feltüntetésével, amely a találmányt a legjobban jellemzi — össze kell foglalni mindazt» ami a leírásban, az igénypontokban és a rajzokban szerepel; a kivonatot úgy kell megszerkeszteni, hogy lehetővé tegye a találmány szerinti megoldás lényegének megértését; c) a kivonatban meg kell adni a találmányra legjobban jellemző ábra számát és annak hivatkozási jeleit kell használni; d) a kivonat szövege nem tartalmazhat a találmány előnyeire vagy értékére vonatkozó megállapításokat. A kivonat nem azonos a főigényponttal, legalábbis általában nem. Célja, hogy a szakembereknek tájékoztatást adjon arra vonatkozólag, hogy az adott szabadalmi leírás mit tartalmaz, mire vonatkozik, és megkönnyítse annak eldöntését, hogy a szakember által végzett kutatásnál vagy újdonságvizsgálatnál érdemes-e az adott szabadalmi leírást részletesebben tanulmányozni. Ha például szerkezetről van szó, egyáltalán nem bizonyos, hogy az alkatrészeknek egymáshoz kapcsolódása — ahogy azt a főigénypont tartalmazza — a találmány felhasználására vonatkozóan megfelelő útmutatást ad. Éppen ezért tehát általában nem helyes a kivonatban a főigénypont szó szerinti megismétlése, sokkal inkább a találmány tárgyával elérni kívánt célt és — az igénypont szavaitól függetlenül — az alkalmazott megoldási módot kell tömören összefoglalni. 6. Az engedélyezési eljárás rendszere Az Szt. reformja attól a céltól vezetve, hogy gyorsítsa a szabadalmi bejelentésre vonatkozó gazdasági és műszaki információt,13 külföldi példák alapján (Ausztria» Nagy-Britannia stb.) bevezette az adatközlés intézményét. Az Szt. 43/A. §-a értelmében az OTH a szabadalmi bejelentést követően, annak meghatározott bibliográfiai adatait közli hivatalos lapjában a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben, abból a célból, hogy a találmány iránt érdeklődők a szignálinformáció alapján a bejelentővel kapcsolatba léphessenek és — ha azt a bejelentő rendelkezésükre bocsátja — a találmány műszaki tartalmát is megismerhessék. Csak ezt követően indul meg a szabadalmi bejelentés alaki és érdemi vizsgálata. A szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás az alaki vizsgálattal kezdődik. Az alaki vizsgálat arra terjed ki, hogy a szabadalmi bejelentés tartalmazza-e azokat az alapvető adatokat, amelyek lehetővé teszik jog alapítását a bejelentés alapján, valamint arra, hogy a közzétételhez szükséges valamennyi melléklet (pl. 3 példány 13 Pusztai, UL, 1983. 10. szám. 54
