Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
eljárásra vonatkozik-e. Egyetlen igénypontban nem lehet berendezést (készüléket, kapcsolási elrendezést stb.) és eljárást együtt igényelni. Egy bejelentésben azonban igényelhető szabadalmi oltalom, különálló és több egymáshoz kapcsolódó igénypontban eljárásra, valamint annak megvalósítására szolgáló berendezésekre. Az igénypont tárgyi körében kell utalni az eló'zó' igénypontokkal való kapcsolatokra. Több találmány is foglalható egyetlen szabadalmi bejelentésbe, ha a találmányok egysége fennáll. Ilyenkor a különböző, de egy bejelentésbe foglalt valamennyi találmányra vonatkozóan főigénypontokat kell fogalmazni. A szabadalmi oltalom tárgyát az egész igénypont, vagyis a tárgyi kör és a jellemző rész jellemzőinek, vagy intézkedéseinek összessége határozza meg. A továbbiakban néhány példával szemléltetjük az igénypontok tárgyi körének fogalmazását. Például az 1. igénypont tárgyi köre a következő lehet: „1. Elektronsugaras olvasztó kemence, vákuum szivattyúval és megfigyelő ablakkal, azzal jellemezve, hogy...” A főigényponthoz csatlakozó igénypont sorozat 5. igénypontjában a tárgyi kör például a következő lehet: „5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti olvasztó kemence, azzal jellemezve, hogy...” Egy másik kapcsolódás esetén, amikor például a 4. igénypont szerinti megoldási alakot kívánjuk tovább pontosítani, illetőleg oltalmi körét szűkíteni, a következő lehet: „5. A 4. igénypont szerinti olvasztó kemence, azzal jellemezve, hogy ...” Egy másik esetben eljárásról lehet szó, ahol az első öt igénypont a főigénypontot és négy megvalósítási módot foglal magában, míg a 6. igénypont berendezésre vonatkozik, amelynek segítségével az eljárás végrehajtható. Ezen 6. igénypont tárgyi köre a következő lehet: ,,6. Alagútkályha az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, azzal jellemezve, hogy...” Amint ezen példákból látható, a teljes igénypontsorozatnak összefüggő egészet kell alkotnia. Bármelyik igénypontban meghatározott jellemzők tehát azon igénypontokban levő jellemzőkkel együtt értendők, amelyekre az újabb igénypontban hivatkozhatunk. A készülékre, berendezésre, szerkezetre vonatkozó találmány igénypontjainak jellemző része kizárólag az egyes alkatrészek térbeli elrendezését, azok egymáshoz való kapcsolódását tartalmazhatja. Kapcsolási elrendezésnél az igénypontban ugyancsak az egyes alkatrészek kapcsolatának módjával kell jellemezni, és például egy kapcsolási elrendezéssel jellemzett készüléknél gyakorlatilag csak olyan jellemzők s*zerepelnek, amelyek a készüléken, illetőleg kapcsolási elrendezésen annak ún. hideg, azaz be nem kapcsolt állapotában is felismerhetők. Eljárási szabadalmaknál az igénypontok jellemző részét mindenkor a műveletek időbeli egymásutánjával. az alkalmazott szerekkel és műveleti körülményekkel kell jellemezni. Szerkezetekre, berendezésekre vonatkozó találmányoknál az alkatrészek anyaga mint jellemző {pl. „műanyagból készült”) csak akkor használható, ha ezzel függ össze a találmány lényege, és enélkül a feladat megoldhatatlan. Ugyanez vonatkozik a méretezési jellemzőkre is. Eljárásoknál eszközökkel csak kivételes esetekben lehet jellemezni. Igénypontokban célok, hatások mint jellemzők, vagy mint magyarázó szöveg, nem alkalmazhatók. Rendkívül fontos, hogy a helyesen fogalmazott igénypont jellemzőiből egyet sem lehet elhagyni anélkül, hogy a kitűzött műszaki hatás el ne maradjon. Ugyanakkor 50
