Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

II. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok

2.4. Gyakorlati alkalmazhatóság Az Szt. 5. §-a a következőképpen rendelkezik: „A gyakorlatban alkalmazható a megoldás, ha azonos eredménnyel ismételten meg­valósítható.''1 Negatív oldalról közelítve: az a megoldás, amely ellentétben áll a fizika törvényei­vel, a gyakorlatban nem alkalmazható (18. sz. jogeset). Pozitív oldalról közelítve azt mondhatjuk, hogy ez a feltétel azt foglalja magában, hogy csak olyan termék vagy termelési eljárás részesülhet szabadalmi oltalomban, amelynél a megoldás biztosítja a tetszőleges számú reprodukálhatóságot. Ez azt je­lenti, hogy olyan egyedi megoldás, amely egyetlen alkalommal különleges ügyeske­désekkel vagy szerencsével megvalósítható volt, nem védhető szabadalommal még akkor sem, ha a szabadalmazhatóság egyéb feltételeit kielégíti, de az ismertetés alap­ján a szakemberek nem tudják azt megfelelően megvalósítani. Egyébként a szabadalmi leírásnak annyira részletesnek kell lennie, hogy annak alapján a találmány tárgya megvalósítható legyen, anélkül, hogy a szakembereknek különleges kísérleteket kellene végezniük az ismertetett és célul kitűzött eredmények elérésére. Ha tehát valaki találmányának ismertetése során lényeges körülményeket elhall­gat, és ezáltal nem teszi lehetővé a találmány tárgyának reprodukálását, veszélyez­teti találmánya szabadalmazhatóságát, illetve kiteszi magát a bejelentés elutasításá­nak (pl. 19. sz. jogeset), vagy a szabadalom későbbi megsemmisítésének. 3. A szabadalmazhatóságot kizáró okok Az Szt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint: A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a) tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy — a (2) bekezdés esetét kivéve — emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék; az ezek előállítására szol­gáló eljárás azonban szabadalmazható, b) hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba üt­köznék, kivéve, ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza, c) tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik, amennyiben az egyezés részleges, a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni. Meg kell jegyeznünk, hogy az Szt. Vr. 3. §-a értelmében nem tekintendő vegyi úton előállított terméknek az ötvözés és az olyan fizikai műveletekkel előállított termék, amelynek létrehozásában kémiai reakciónak nincs lényeges szerepe. Ez utóbbi rendelkezésnek különösen a növényvédő szerek szabadalmaztatása vonatkozásában folytatott joggyakorlatban van igen nagy jelentősége, az utóbbi évek egyik legjelentősebb elvi iránymutató határozatát a Legfelsőbb Bíróság éppen 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom