Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

II. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok

műszaki ismertetés nem tekinthető nyilvánosnak, így az ott elhangzottak nem képeznek nyilvánosságra hozatalt.

Némiképpen bonyolultabb a bemutatás útján történő nyilvánosságra hozatal feltételeinek megítélése. Minthogy vásárokon, de még inkább kiállításokon, szakmai bemutatókon nem szokásos az ott kiállított tárgyakat eladni, ilyen esetekben az határozza meg, hogy a termék, illetve az abban foglalt műszaki megoldás nyilvánosságra került-e, hogy az adott kiállítás, vásár vagy bemutató nyilvános volt-e, vagy sem. Nyilvános pl. a BNV, a Hungexpo, a MTESZ szakmai kiállítása stb., de nem nyilvános pl. az üzemen belüli prototípus-bemutató, minthogy azon csak az e célra összehívott bizottság van jelen, akikre nézve a szolgálati titok megtartásának kötelezettsége is fennforog. Hasonlóképpen a nyilvános újítókíállításon történt bemutatás is kimeríti a nyilvánosságra hozatal fogalmát, de a csak üzemi dolgozók számára szolgáló hasonló zártkörű bemutató már aligha.

Ezen szempontok szolgálnak a megítélés alapjául akkor is, ha nem a kérdéses terméket állították ki, hanem csak annak ismertetése történik (pl. filmvetítéssel). Ily módon még eljárások is bemutathatok.

A gyakorlatban a már megadott szabadalom újdonsághiányára alapított megsemmisítési eljárásban az a kérdés is felmerül, hogy nyilvános-e az a gyakorlatbavétel, amelyet kizárólag csak valamelyik gyárban alkalmaznak, hiszen a gyár kapuján idegenek általában nem léphetnek be. A szabadalom megsemmisítését kérők azzal igyekeznek a gyakorlatbavétel nyilvános voltát alátámasztani, hogy időnként mégis vannak látogatók, tehát az eljárás ennek révén „nyilvánossá” válik. A szabadalmasok ellenérve az szokott lenni, hogy a gyár vezetőségétől függ, kit engednek be, tehát az eljárás alkalmazása nem nyilvános.

Meg kell még emlékeznünk arról is, hogy nem elegendő a nyilvánosságra hozatal körülményét vizsgálni, hanem azt is, hogy a nyilvánosságra hozott adatok alapján valóban megismerhetővé vált-e az adott műszaki megoldás és milyen mértékben, vagyis vizsgálni kell a nyilvánosságra hozatal tartalmát.

Az Szt. indokolása kifejti, hogy mi értendő ezalatt: ,,A nyilvánosságra jutáshoz azonban csak akkor fűződik újdonságrontó hatás, ha az ismertetés tartalmilag legalább olyan mértékű volt, hogy annak alapján szakember a megoldást megvalósíthatta. Ezért nemcsak a szó szerint egyező ismertetés nyilvánosságra jutása rontja le a találmány újdonságát, hanem az olyan mértékű nyilvánosságra jutás is, amely szakember számára elegendő útmutatást adott a megoldás megvalósításához, amelytől már feltalálói tevékenység nélkül is el lehetett jutni a bejelentett megoldáshoz.”

Ha például egy kiállításon elektromos műszert állítanak ki, és abban az újszerű megoldást az annak csupán belsejében elhelyezett és nem látható kapcsolási elrendezés képezi, úgy pusztán a kiállítás tényéből a műszaki megoldás lényegét aligha ismerheti bárki meg. Viszont egy rövid folyóirathír arról, hogy kidolgozták a Q frekvenciás titrimétert, elegendő ahhoz, hogy abból ismertté váljék a Q frekvencia titrálásra való alkalmazhatósága. Egyéb esetekben is azt kell eldönteni, hogy a nyilvánosságra hozatal tartalma nyújt-e elegendő útmutatást a szakember számára a saját megoldás

3

33