Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe
2. A szabadalmi jog az indirekt gazdaságirányítási rendszerben Témánk — a szabadalmi jog — szempontjából meghatározó jelentőségű, hogyha gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében — se vonatkozásban az 1948—49. években \ égrehajtott szocialista államosítások óta nincs változás — a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak. Ezek előrebocsátása után vizsgáljuk meg, hogy mi magának a szabadalomnak gazdasági szerepe az adott társadalmi-gazdasági rendben! A gazdaságirányítás mai rendszerében a szabadalom, amellett, hogy jelentős szerepet játszik a hazai innovációs folyamatok kibontakoztatásában, megtartotta külkereskedelmi jelentőségét. Világítsuk meg ennek egyik döntő okát példával! Általános jelenség, hogy nemzetközi versenytárgyalásokon a pályázni kívánó cég által kitöltendő űrlapokon szerepel az a kérdés: hány külföldi szabadalma van. A külföldi szabadalmak száma tehát bizonyos fokig meghatározza a vállalat tekintélyét, kifejezi, hogy azon a műszaki színvonalon áll-e, amelyen a versenytársai. Eltekintve a szabadalom e szignalizáló, informatív külkereskedelmi szerepétől, a szabadalomnak a szoros értelemben vett áruexport terén is figyelemre méltó jelentősége van. Köztudomású, hogy mind a fejlett iparú kapitalista országok piacain, mind a fejlődő országok piacain, a szabadalmak az üzleti verseny fontos eszközei. A szabadalom ugyanis egyrészt az exporttermék műszaki fejlettségének jelképe, miáltal hatásos eladási érvvé válik a piacon. Másrészt a szabadalom biztosította kizárólagossági jog a szabadalmas számára gazdaságilag előnyös helyzetet, monopolhelyzetet eredményezhet: egyedárusítás lehetőségét, amelyből következik az ár megállapításának lehetősége is. E körülmények szolgáltatják a magyarázatát annak is, hogy az európai népi demokratikus országok szabadalmi vonatkozású és a kapitalista időkből származó nemzetközi kötelezettségeiket és jogaikat fenntartották, valamint hogy az 1966. évben a Szovjetunió is csatlakozott a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióhoz és egyéb hivatalos és nem hivatalos nemzetközi iparjogvédelmi szervezetekhez. Vizsgáljuk meg ezután, hogy mi a jelentősége a szabadalomnak a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében belföldi viszonyok között! E kérdésre az Szt. országgyűlési tárgyalása alkalmával Kiss Árpád, az OMFB akkori elnöke, miniszteri expozéjában a következők szerint világított rá: ,,A gazdálkodó szervek önállóságának növekedése azzal is együtt jár, hogy nagyobb mértékben éhezik jó gazdálkodásuk eredményeit, igy érdekeltek a találmányok létrehozásában és hasznosításában. A találmányok ugyanis nyilvánvalóan növelik a termékek piacképességét, előnyösen befolyásolják a termelési költségszintet. E körülmények hatására a szabadalmi bejelentések száma évről évre emelkedik. Számos kutató- és fejlesztőintézet, tervezőiroda, vállalat és szövetkezet már eddig is növelte szabadalmi bejelentéseinek számát...” 22
