Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Jegyzetek, irodalomjegyzék
Jegyzetek, irodalom jegyzék Oldal 129 Sólyi József, ,1 munkaköri kötelezettséggel kapcsolatos kérdések a szerzői jogban, Magyar Jog, 1970/5. sz. 130 A felhívott ítéletet 1.: Gellert — Zoltán, i. m. 78 — 81. o. 133 Sólyi József, i. m. 139 Átfogó tanulmány az idézési jogról: Oekonomidis, Demetrius, Die Zitierjreiheit im Decit Deutschlands. Frankreichs, Grossbritanniens und der Vereinigten Staaten. ENTTERGU (Internationale Gesellschaft für Urheberrecht E. V.) Schriftenreihe Band 42., Verlag Franz Vahlen Gmbh Berlin — Frankfurt M, 1970; részletesen foglalkozik az idézés fogalmával, jogosságának feltételeivel általában és az egyes műfajokban. 1 48 A magánhasználat céljára megengedett szabad másolatkészítés feltételeit és jelentőségét — különös tekintettel a modern sokszorosítási technika fejlődésére — elemzi a Filschel, Heinz vezette szerzői kollektíva állal írt Urheberrecht der Deutschen Demokratischen RepublBerlin, 1969. c. mii 168 — 172. oldal. 160 Ulmer Eugen, Du Stockhol mer Konferenz für geistiges Eigentum 1ÍJ67, Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht, Internationaler Teil 1967/12. sz., 441 — 442. old., a Berni Unió 1967. évi stockholmi felülvizsgálati konferenciájának állásfoglalását ismerteti arról, hogy a szerzői jogok korlátozásai mennyiben irányadók fordításban való felhasználás esetén is. Hoytha György, Urheberrechtliche Konsequenzen der Abhängigkeit der Übersetzung com Originalwerk, (UFITA Archiv für Urheber-, Film-, Funk- und Tlieaterreeht) Band 55 1970, Verlag Dokumentation, München, kifejti, hogy a fordítás az eredetihez képest nem új mű. a rádió és televízió sugárzási törvényi engedélye a fordítási törvényi engedélyt is magában foglalja. 1S4 Tanulságos a kisebb változtatások megengedhető mértékére az az újabbkeletű nyugatnémet bírósági döntés, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung 1971. I. 5-i száma Was darf der Regisseur ? c. alatt ismertet. Eszerint a rendező nincs szigorúan kötve a szerző színpadi felfogásához, lényegtelen rövidítéseket tehet, kisebb jelentőségű szerepeket el is hagyhat, a rendező nem segédje a szerzőnek, hanem a maga számára is alkotó tevékenységet igényelhet. Ha ezek a változtatások azonban a mű lényegét érintik (az adott esetben főszerepek jellegének megváltoztatása, idegen zene és vetített képek beillesztése), akkor még úgy is a szerző hozzájárulása szükséges, ha művészileg a közfelfogás szerint a rendezői változtatások a darab javára szolgáltak. 185 Kohler Joseph, Jahrbuch XVIII., 408. old. 196 A felhívott legfelsőbb bírósági ítéletet 1.: Gellert —Zoltán, i- m. 127. old. 197 A három legfelsőbb bírósági ítéletet 1.: Gellért —Zoltán, i- tn. 12i. és 9.1 — 94. oki. 731 t
