Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Függelék

2. Függelék — Az egyes műfajok szabályai

tesét és tagjait a művelődésügyi miniszter meghatározott időre nevezi ki.

Székhelye: Budapest, Címe: Budapest, V. Vörösmarty tér 1., hivatalos pecsétje: a Magyar Népköztársaság címere „Szerzői Jogi Szakértő Testület, Budapest” körirattal.

2. A Testület szakvéleményt ad:

a) a bíróság és más hatóságok megkeresésére az előttük felmerült szerzői jogi, vagy a szei’zői joggal kapcsolatban álló jogvitás ügyekben, továbbá

b) az érdekeltek kérelmére perenkívül is véleményt nyilváníthat a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

3. A Testület élén elnök áll. Az elnök vezeti, irányítja a Testületet és képviseli külső szervek előtt. Az elnök feladatait — távolléte, vagy akadályoztatása esetén, illetőleg az elnök megbízása alapján — elnökhelyettes látja el.

4. Az elnök, az elnökhelyettes és a művelődésügyi miniszter által kinevezett elnökségi tagok a Testület elnökségét alkotják.

Az elnökség az elnök előterjesztése alapján évenként értékeli a Testület tevékenységét, amelyről a művelődésügyi minisztert tájékoztatja.

5. A Testület ügyvitelét a Szerzői Jogvédő Hivatal látja el.

Az ügyvitel irányítását a Szerzői Jogvédő Hivatal állományába tartozó és a Hivatal igazgatója által — a Testület elnökével egyetértésben — kijelölt titkár végzi.

Működése

6. A Testület a szakvéleményt a megkereső hatóság részére 60 napon belül köteles megadni.

7. A Testület szakvéleményét általában három, bonyolult ügyekben öt tagú tanácsban alakítja ki.

A Tanács elnökét és tagjait, illetve az ügy előadó tagját — a vitás ügyben vélemény adásra kellő szakismerettel bíró tagok közül — a Testület elnöke jelöli ki azzal, hogy a tanács egy tagja jogi képesítésű legyen.

8. A tanácsba nem lehet kijelölni, illetve abban nem járhat el, akivel szemben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénv 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

A Testület hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő a szakvélemény nyilvánításában ne vegyen részt. A kizárási okot a szakértő köteles bejelenteni. Ha a kijelölt szakértővel szemben kizárási ok merül fel, az elnök más szakértőt jelöl ki.

9. A tanács határozatképességéhez az elnök, a tagok és a jegyzőkönyvvezető jelenléte szükséges.

10. A tanács ülései nem nyilvánosak. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

11. A tanács előtt az ügy előadó tagja ismerteti a Testülethez érkezett megkeresést, a rendelkezésre álló és a szakvélemény kialakításához szükséges iratokat, valamint előadói javaslatát.

A tanács szakvéleményét általában a rendelkezésre álló adatok alapján

584