Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Függelék

Tájékoztató a műsoros előadásokról

A hivatásos művészek közreműködésével tartott műsoros előadások esetén — ideértve azokat a műsoros előadásokat is, amelyeken hivatásos előadóművészek és műkedvelő művészeti csoportok együttesen szerepelnek — továbbra is az Országos Filharmóniát, illetőleg az Országos Rendező Iroda állapítja meg a szerzői díjat, az ilyen esetekben egyébként a tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szerveinek eddigi feladatai nem változnak.

IT.

1. Az új szerzői jogi törvény hatályon kívül helyezte az 1955. évi 13. számú törvényerejű rendelet 5. §-ának (1) bekezdését, amelyen az 1/1958. (I. 31.) MM számú rendeletnek az a rendelkezése alapult, hogy ai’endező szerveknek csak a belépődíjas műsoros előadások és táncmulatságok után kell általában a szerzői jogdíj befizetését igazolniok. Megváltozott ezzel az a korábbi gyakorlat is, hogy a belépődíj nélküli rendezvények jogdíját a rendező szervek helyett az állam térítette meg.

Az új rendelkezések szerint a rendező szervek — a 2. pontban foglalt kivétellel — a kizárólag műkedvelő művészeti csoportok közreműködésével rendezett műsoros előadások (a továbbiakban: műsoros előadás) és a táncmulatságok után az 1/1958. (I. 31.) MM számú rendelet 4. számú mellékletében meghatározott szerzői jogdíjat kötelesek fizetni minden esetben, ha

«/a rendezvény belépődíjas, vagy belépődíjat nem szednek, de a közreműködőket díjazásban részesítik,

b) nem szednek belépődíjat, de a műsoros előadás vagy táncmulatság közvetve jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja.

Belépődíjnak kell tekinteni a szerzői díj szempontjából minden olyan fizetést, amely előfeltétele a műsoros előadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépődíj, műsormegváltás, meghívó megváltás, 1 forinton felüli kötelező ruhatári díj, kötelező étkezési jegy, kötelező minimális fogyasztás. tagsági díj stb.).

A közreműködők díjazásának minősül nemcsak a felléptidíj. hanem a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

A közvetett jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célzat forog fenn akkor is, ha a rendezvény alkalmából italmérés vagy egyéb vendéglátói kiszolgálás van és ebből a rendezőszervnek bármely külön bevétele származik. Ha viszont a rendezvényt pl. olyan művelődési házban tartják, ahol állandó büfé működik, ez a körülmény önmagában nem teszi a rendezvényt jogdíjkötelessé, csak ha ebből a rendezőszervnek külön bevétele származik. Az új szerzői jogi rendelkezések folytán tehát a tanácsi engedély megadásához a rendező szervtől a szerzői díj fizetésének igazolását olyan esetben is meg kell követelni, ha a rendezvény ugyan nem belépődíjas, de a közreműködők díjazásban részesülnek vagy a rendezvény közvetve szolgál jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt.

2. Az iskolák által rendezett műsoros előadások közül azok, amelyek a 9/1969. (XII. 29.) MM számú rendelet 17. §-a értelmében iskolai ünnepélynek vagy iskolai célú műsoros előadásnak minősülnek, minden egyéb fel-