Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
III. 3. §. Legújabb polgári elméletek 1. A francia elméletben Henry Desbois a módosított dualizmus alapjára helyezkedett: a vagyoni jogokat és a droit moral jogosítványait egyazon alanyi szerzői jog különböző tényezőiként fogja fel. A francia törvénynek és bírói gyakorlatnak megfelelően továbbra is úgy tanítja azonban, hogy a vagyoni jogok és a droit moral egymástól maradéktalanul szétválaszthatok; a droit moral örökös jellegére tekintettel azt alapvető tényezőnek tekinti ugyan (préponderance du droit moral), de nem törekszik sem a vagyoni jogokkal való összefonódásának kimutatására, sem pedig alanyi szerzői jogi vonatkozásainak állami érdekű, műalkotásvédelmi tartalmától való elhatárolására (Le droit d’auteur en France, 2. kiadás, 1966.). 2. Következetesebb megoldást képvisel a nyugatnémet Eugen Ulmer, aki az alanyi szerzői jogot vagyoni és személyhez fűződő jogosítványok szétválaszthat at lan egységeként fogja fel. A szerzői jogot olyan fa törzséhez hasonlítja, amelynek gyökerei a szerző különböző érdekei, ágai pedig a különböző szerzői jogosultságok. A vagyoni és személyhez fűződő jogosultságok egységéből következően azok léte is egyszerre szűnik meg, az alanyi szerzői jogra irányadó védelmi idő lejártával (Urheber- und Verlagsrecht, 2. kiadás, 1960, 101. oldal). Hasonlóan monista alapon tanítják a szerzői jog lényegét Max Rintelen (Urheberrecht und Urhebervertragsrecht nach österreichischem, deutschem und schweizerischem Recht, 1958,43. oldal) és Heinrich Hubmann (Urheber-und Verlagsrecht, 2. kiadás, 1966, 20. oldal). A szerzői jog tulajdoni koncepcióját ugyanakkor Ulmer sem ellenzi: a kártalanítás nélküli kisajátításnak a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányában foglalt tilalmára tekintettel nem tartaná szerencsésnek a tulajdon fogalmának mellőzését a szerzői jogban (UFITA, 1957, 23. kötet 257. és köv. oldal, 273. oldal). Noha a szerzői jog tulajdonjogi felfogásával szemben a XIX. században német tudósok szolgáltatták a legtöbb érvet, a szellemi tulajdon tetszetős Clmer: Vagyoni és személyi jogok egysége tulajdoni alapon 37 Desbois: Módosított dualizmus tett problémákat eredményezett. Érthető ezért, hogy a legújabb polgári jogi elméletek fokozott figyelmet fordítanak a klasszikus szerzői jogi dualizmus feloldásának lehetőségeire és egyre inkább abból indulnak ki, hogy az alanyi szerzői jog vagyoni érdekű gyakorlása egyben személyhez fűződő jogokat is érint, és viszont, személyhez fűződő jog is lehet vagyoni érdekű, mint pl. anvilvánosságrahozatal vagy átdolgozás engedélyezése esetén. Nem lehet véletlen, hogy a megoldás keresésekor a Gierke-féle személyiségi jogi monizmus a polgári szerzői jogászok között nemigen talál követőkre. A magántulajdon rendjére épülő társadalmi viszonyok között, ahol a szerzői jogi kizárólagosság legalább annyira a felhasználók érdekeit szolgálja, mint a szerzőkét, a szerzői jogi elmélet számos képviselője sem kíván a tőkés piaci forgalom és vagyonképzés alapját jelentő tulajdon bázisáról letérni.
