Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 34. §. Sugárzási szerződés (a mű elfogadásától számított 4 éven, zeneműveknél egy éven belül) nem sugározza, reálteljesítésre a 29. § 7. pontjában kifejtettek szerint nem szorítható; a szerző azonban egyoldalúan megszüntetheti a szerződést. Miután a maga részéről hibátlanul teljesített, követelheti a szerződésben előirányzott teljes jogdíját és művével minden tekintetben — tehát a sugárzás és megfilmesítés vonatkozásában is — szabadon rendelkezhet [RTr 6. § (1) bek.]. Ha a rádió vagy a televízió kellő időben sugározza ugyan a művet, de nem a felhasználási szerződésben vagy jogszabályban előírt módon (például az elfogadott forgatókönyvtől a produkció technikai szempontjai által nem indokolt, eltérő tartalommal vagy a szerző nevének mellőzésével stb.), úgy a szerzői jog megsértésének szankciói (Szjt 52. §), illetőleg a szerződésszegés polgári törvénykönyvben előírt szabályai irányadók. IS. Sugárzási szerződéssel a rádió vagy a televízió megszerzi a mű változatlan formában való a) bármely technikai eljárással történő rögzítésének és h) bármely belföldi adóállomáson történő sugárzásának jogát {RTr 7. § (1) bek.]. Ellenkező kikötés hiányában a rádió vagy a televízió jogosult az ilyen rögzítést külföldi adóállomásnak is átadni. Nem csorbíthatja azonban a szerzőnek a külföldi adóállomással szemben fennálló, a külföldi adó tarifáihoz iírazodó díjigényét [RTr 7. § (3) bek.]. A szerző külföldi adóval szemben megnyíló igényének érvényesítése érdekében szükséges, hogy a Magyar Rádió és Televízió, illetőleg bizományosa, a Hungarofilm Vállalat megfelelően tájékoztassa mind a külföldi partnerét, mind a magyar szerzőt. A sugárzás lényegéből következik, hogy a korábban még nyilvánosságra nem hozott műveknél egyben azok nyilvánosságrahozatalát is jelenti. Ezért az ilyen művek a sugárzási szerződés lejárta után, külön díjazás ellenében a szerző újabb hozzájárulása nélkül, törvényi engedély alapján sugározhatók [RTr 7. § (2) bek.]. 14. Megfilmesítési szerződéssel a televízió jogot nyer arra, hogy aj a szerződésben meghatározott mű felhasználásával, egy ízben, rögzített televíziós produkciót készítsen, b) ezt más nyelvű feliratokkal ellássa vagy idegen nyelven szinkronizálja, c) területi korlátozás nélkül és ismételten is sugározza, illetőleg más adónak sugárzásra átadja, terjessze, valamint — külön díjazás ellenében — bel- és külföldön nyilvános előadás (mozivetítés) céljára is értékesítse. A televíziós produkcióhoz való felhasználás jogából következik, hogy a televízió a lekötött műnek a produkció megvalósításához szükséges további átdolgozását a szerző személyhez fűződő jogainak tiszteletbentartása mellett mással is elvégeztetheti: így például regényből, színdarabból, novellából stb. mással is írathat forgatókönyvet. Az alapulvett irodalmi mű szerzője azonban a szerződésben fenntarthatja magának a más által írt forgatóköny jóváhagyásának jogát. A jóváhagyás a televízió érdekeit is szolgálja, mert elejét veheti utólagos kifogásoknak. 221 A sugárzási szerződés külön szabályai A megfilmesítési szerződések külön szabályai
