Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 34. §. Sugárzási szerződés Televíziós játékok és mozifilmek közös jogszabályai •5. Mennyiben azonosítható mégis a televíziós játék mozifilmekkel? Az Szjt 43. §-a szerint a törvény filmekről szóló IX. fejezetének szabályait alkalmazni kell minden olyan szervezetre, amely megfilmesítési szerződés alapján filmek előállításával foglalkozik. Ehhez a rendelkezéshez a Vhr 31.§-a azt az értelmező szabályt fűzte, hogy a rögzítés módjára tekintet nélkül a filmmel azonos elbírálás alá esnek a televíziós játékok is. a) A szerzőség kérdése. A televíziós produkció, mint láttuk, a filmhez hasonlóan összetett, több lépcsőben, rendszerint több szerző által alkotott audiovizuális mű. Ezért indokolt, hogy a szerzőség kérdését a törvény televíziós játékok vonatkozásában ugyanúgy szabályozza, mint filmeknél (vö. Szjt 41. §). Ennek megfelelően a televíziós játék szerzői a játék céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a játék rendezője és mindazok, akik a televíziós produkció egészének kialakításához ugyancsak alkotó módon járultak hozzá. Ez a rendelkezés nem érinti a televíziós produkcióhoz felhasznált egyéb művek szerzőinek a törvényben biztosított jogait. Ezért a televíziós játék rögzítő szalagján minden szerző nevét fel kell tüntetni, tehát a produkcióhoz felhasznált korábbi művek és a produkció céljaira készült egyéb, nem irodalmi és zeneművek (például iparművészeti alkotások, művészi díszletek stb.) szerzőinek nevét is, akkor is, ha nem minősíthetők a televíziós játék szerzőinek, mivel annak egészben való kialakításához nem járultak hozzá alkotó módon, csak részleteiben gazdagították azt. b) A szerzői jogok gyakorlása harmadik személyek irányéiban. A filmekhez hasonlóan a televíziós játékra vonatkozó szerzői vagyoni jogokat a szerzőkkel kötött szerződések alapján a televízió szerzi meg. Külön-külön kell megállapodnia a televíziós adaptációra kiszemelt, meglevő írói és zeneművek szerzőivel, a forgatókönyvíróval, a rendezővel (ha az nem áll vele munkaviszonyban), és minden szerzővel, akinek művét a produkcióhoz felhasználja. A szerződésekben ráruházott vagyoni jogokat harmadik személyekkel (átvevő televíziókkal, forgalmazó vállalatokkal, bizományosokkal stb.) szemben a végrehajtási rendeletekben és a szerződésekben körülírt feltételek keretei között kizárólag a televízió gyakorolja. A szerzők természetesen továbbra is megtartják a jogot arra, hogy személyhez fűződő jogaikat sértő cselekményekkel szemben közvetlenül fellépjenek: a televíziónak ebben a körijén csupán lehetőséget biztosít a törvény, hogy a szerzők jogainak védelmében fellépjen. c) A megfilmesítési szerződés lényeges tartalma. A televíziós játék forgatókönyvének megrendezése, a produkció elkészítése és rögzítése megfelel a filmrevétel folyamatának. Erre való tekintettel a jogszabály a megfilmesítési szerződés tartalmára vonatkozó törvényi szabályokat is megfelelően alkalmazni rendeli a televíziós játék készítésére kötött szerződésekre (vö. 42. §). A Magyar Rádió és Televízió felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló 5/1970. (VI. 12.) MM sz. rendelet — RTr — is megfilmesítési szerződésnek nevezi a szerzőkkel kötött olyan szerződést, amellyel a televízió — műveik felhasználásával — sugárzás célját szolgáló rögzített mű készítésére és hasznosítására nyer jogot. A te-217 Unt**
