Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

S':jt 31 — 32. §. Kiadói szerződés

14. a) A törvény a kiadónak a szerzővel szembeni fő kötelességét a díj fizetésében határozza meg [Szjt 31. § (1) bek.]. Díj ugyanis csak abban az esetben nem jár. ha arról a szerző kifejezetten lemondott [Szjt 13. § (3) bek.]. Alapvető rendelkezés, ho^y a díj összesét a felek állapítják meg, erre nézve azonban jogszabály is rendelkezhet (Yhr 39.). Amennyiben a díjat jogszabály állapítja meg. azok egyben árhatósági hatáskörben kiadott rendelkezések, amelyektől eltérni csak annyiban szabad, amennyiben azt masa a jogszabály megengedi. A jogszabályba ütköző szerződések ilyen jellegű kikötései semmisek [56/1967. (XII. 19.) Komi. sz. r., Szjt 26. § (2) bek.].

A szerzői díj az esetek nagy részében egyébként a szerződés megkötésekor teljes összegében rendszerint még nem ismert. Ez a kiadói szerződéseknek abból a sajátosságából adódik, hogy a felek ekkor még csak hozzávetőlegesen, bec-slésszerűen ismerhetik a mű tényleges felhasználásának lehetőségeit. Néhány kivételtől eltekintve viszont végső soron felhasználástól függően alakul a műért egv-egy szerződés tartama alatt járó díj összege. Amennyiben ugyanis a díj a kiadások számától függően jár, hiába rögzítik a felek a szerződésben az első kiadás díját. ill. kiszámítási alapját, azt. hogy véííülis hány kiadást ér meg majd a mű. aligha lehet előre tudni. Márpedig a teljes ellenszolgáltatás szempontjából az ezekért járó díjaknak is jelentősébe van. Még kevésbé ismerhető a díj. ha az a kiadott példányszámtól, vagy példányszámtól is függ és a példányszámot a kiadó egyoldalúan jogosult meghatározni. Kivételek ebből a szempontból azok az esetek, amikor jogszabály alapján a felek úgy állapodnak meg, hogy a szerzői díj nem függ a szerződés tartama alatti ismételt kiadásoktól.

A Ár rendszerében megállapításra kerülő valamennyi díj közös vonása, hogy általában ez a kiadás tényéhez kapcsolódik és nem függ az értékesítéstől. E díjazási rendszer tehát a szerzők érdekeit igen nagy mértékben szem előtt tartja, mert egyfelől a díj a szerzőt akkor is a kiadott teljes mennyiség után illeti meg, ha ennek a mennyiségnek csak egy része volt végső soron értékesíthető, másfelől a szerző a díjhoz már a kiadás befejeztével teljes összegében hozzájuthat.

b) Említettük, hogy a szerzői díjra nézve többféle módon lehet megálla-199

A kiadó díjfizetési kötelezettsége

minősül, ha kiadói jogait maga gyakorolja (saját kiadás), vagy történetesen a kiadó kifejezett megbízásából jár el.

A szerző együttműködési kötelességei közé tartozik az is, hogy a szerződés alapján kiadásra átengedett művén azokat a változtatásokat végrehajtsa, amelyek a kiadás érdekében nyilvánvalóan szükségesek, ill. elengedhetetlenek és amelyek a mű lényegét nem érintik (Szjt 30. §). Ilyen változtatás lehet pl. a Magyar Tudományos Akadémia által rendszeresített helyesírási szabályok irodalmi műben történő kereszt ül vezetése, bizonyos rövidítési módok következetes alkalmazása stb.

E változtatások elvégzésének elmulasztása azzal a jogkövetkezménnvel jár. hogy a kiadó azokat a szerző nélkül is végrehajthatja. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a szerző a változtatások elvégzésére valamilyen oknál fogva (betegség, távoliét stb.) nem képes.