Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések lalja [Kr 9. § (1) bek. b) pont], mert ilyenkor a további kiadásokért díj külön nem jár. Az olyan szerződésben, amelyet kifejezetten valamely mű ismételt kiadására kötnek, a díjra, illetőleg ennek mértékére feltétlenül utalni kell. Amennyiben például a szerződést a felek szakmai mű harmadik és további kiadásaira kötik, a harmadik kiadásért járó díjat összegszerűen tüntethetik fel. vagy arra utalhatnak, hogy a díj az első kiadásért fizetett díj 20%-a. e) A kéziratszolgáltatás időpontja: A kötelmi jogi általános szabályoknak megfelelően ez a feltétel a teljesítési idő rögzítését írja elő. Az irodalmi műben kifejezésre jutó gondolat elsődleges megnyilvánulási formája a kézirat. Ez alatt természetesen nemcsak a kézzel, hanem a géppel írt vagy egyéb jelekkel rögzített művet kell érteni. Elegendő, ha a felek a teljes kézirat átadásának időpontját határozzák meg, bár a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy kéziratrészletek szolgáltatását is felveszik a kikötések közé. Ilyen esetben a teljes kézirat akkor tekintendő átadottnak, amikor annak utolsó részletét is benyújtotta a szerző. Nincs szükség viszont e szerződési feltételre, ha a kézirat átadása a szerződéskötéskor már megtörtént, ill. azzal egyidőben történt. Gyakorlatilag ez irányadó akkor is, ha a felek ismételt kiadásra szerződnek, amikor tehát rendszerint a mű tényleges szolgáltatására nincs is szükség. A kéziratszolgáltatás időpontja határidővel vagy határnappal egyaránt megjelölhető, bár az utóbbi ritkán fordul elő a gyakorlatban. fj A kiadás határideje: Annak ellenére, hogy a kiadó a szerződéssel csupán jogot szerez a kiadásra, de arra végső sorban nem kötelezhető, a szerző szempontjából nem közömbös, vajon a kiadó e jogával élni fog-e. A Kr 8. §-a ezért elállási jogot ad a szerző részére, ha a kiadás a szerződésben meghatározott határidő alatt nem történt meg. A jogszabály a kiadás határidejére nézve nem tartalmaz kötelező rendelkezést, azt azonban éppen a fenti szempontokra figyelemmel előírja, hogy ebben a kérdésben a felek megállapodjanak. A határidő természetesen magának a szerződésnek az időtartamán túl nem terjedhet. g) Szerzői tisztelet példányok: A kiadott műből a szerzőt tiszteletpéldány illeti meg, melynek mértékét a sajtótermékek köteles- és tiszteletpéldányairól szóló 2/1960.. (V. 25.) MM számú rendelet és az 1/1960. KFsz. határozat szabályozza. A külön nem szabályozott esetekben a tiszteletpéldányokra a felek megállapodása az irányadó. Meg kell végül említeni, hogy a kötelező feltételeket abban az esetben is fel kell venni a kikötések közé, ha a szerződés ismételt kiadásra vonatkozik. Kivételt csupán az ej pontban említett kéziratszolgáltatási időpont jelent, ha a mű kéziratának szolgáltatására nem a szerződés megkötését követően kerül sor. Egyéb feltételek | 9. A kötelező feltételeken felül számos egyéb kérdést is szükséges a szerződésben szabályozni; így a kézirat formai követelményeit és számát, a díjelőlegeket és azok esedékességét, a levonatok javítására és az ezeken való változtatások következményeire utaló rendelkezéseket, az illusztrációkkal kapcsolatos kérdé-194
