Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések — ill. ebből a célból raktáron — tartását jelenti. Iclőbelileg ez nincs korlátozva, tehát a jogosan kiadott és forgalomba hozott mű a szerződés megszűnte után is forgalomban tartható. Ebből következik, hogy az a másik kiadó, amelyik ezt követően esetleg megszerzi az újabb kiadás jogát, nem kifogásolhatja, hogy a korábbi kiadások is forgalomban maradjanak. Minden esetben jogosulatlan viszont a forgalomban tartás, haaforgalombahozatal jogosulatlan volt. A forgalombahozatalra vonatkozóan a fent kifejtettek természetesen attól függően érvényesek, hogy az erre egyébként előírt államigazgatási eljárás során a kiadó a terjesztésre engedéllyel rendelkezik [pl. 26/1959. (V. 1.) Korai. sz. r.]. A szerződés tárgya | d. Kiadói szerződés tárgya lehet minden szerzői jogi védelem alatt álló mű, tehát az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásai, ezek átdolgozása, feldolgozása, fordítása ill. szerkesztése, feltéve, hogy nyomtatás, foto vagy egyéb eljárás útján több példányban előállítható és forgalomba hozható. Ezek közül többnyire az irodalmi művek — ideértve az időszaki lapokban megjelenő műveket is — zeneművek, képzőművészeti alkotások és művészi fényképek kiadói szerződései fordulnak elő a leggyakrabban. A fentiekből következik, hogy jóllehet a szerződés kiadásra irányul, mégsem lehet kiadói szerződésről szó, ha annak tárgya nem szerzői jogi értelemben vett alkotás. Ilyenek például a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények, ügyiratok, szabványok, ezeket ugyanis az Szjt nem részesíti védelemben [1. § (3) bek.]. Nem vonatkoznak azonban a fentiek arra az esetre, ha ilyen anyagok valamilyen sajátos rendszer szerint kialakított, esetleg megfelelő szempontok alapján magyarázott gyűjteményben kerülnek közzétételre. Ilyenkor a szerkesztés, ill. magyarázat folytán alkotó tevékenységről van szó. Szerzői jogi értelemben továbbá akkor sem jöhet létre kiadói szerződés, ha az irányadó védelmi idő eltelte folytán a szerző vagyoni jogai már nem részesülnek védelemben. A mű felhasználására ugyanis a kiadó ekkor már szerződés nélkül is jogosult. A szerződés alanyai | 5. Kiadói szerződést egyfelől szerző, másfelől kiadó köthet. Szerzői oldalon az is szerződhet, aki a szerző jogán jogosult fellépni. Nem kiadói szerződés ezek szerint, amelynek alapján nem a mű szerzője, hanem a tulajdonosa köteles a mű szolgáltatására. Ez esetben ugyanis a szerződés csak a mű rendelkezésre bocsátására irányulhat, amely a mű kiadására jogot önmagában nem biztosít. A szerző fogalmára nézve közelebbről lásd a 4 —5. §-nál kifejtetteket. Ehhez mérten kiadói szerződés alanya lehet a mű szerkesztője is, aki több szerző művét egységes szerkezetbe foglalja, ill. gyűjeményes mű esetén egyszerű válogatást meghaladó tevékenységet végez. 188
