Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
‘Szít 22. §. .4 rádió —televízió felhasználási foga amennyiben ez a jóhiszemű gyakorlattal nem ellentétes és mint minden felhasználásnál, tiszteletben tartják a szerző személyhez fűződő jogait. Nem jött létre ugyanilyen egyhangú állásfoglalás a stockholmi felülvizsgálati konferencián arról, hogy a llbis cikk alapján a rádió és a televízió számára adható törvényi engedély szintén lehetővé teszi-e műnek nemcsak eredeti nyelven, hanem fordításban való felhasználását is, bár a többség emellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a llbis cikk vonatkozásában, tekintettel a Berni Unióban irányadó egyhangúság elvére, a tagállamokat kötelező állásfoglalás nem született, hanem továbbra is nyitott kérdés maradt a Berni Unió rendszerében (és ezért az Egyezmény szövegében továbbra sem szerepel a kérdés szabályozása), hogy a rádió és a televízió sugárzási törvényi engedélye szükségszerűen magában foglalja-e a fordításra vonatkozó törvényi engedélyt is. Nézetünk szerint feltétlenül magában foglalja, amint ezt az előző pontban már részletesen kifejtettük. Végezetül hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindazt amit a fordításokkal kapcsolatban ebben és az előző pontban kifejtettünk, kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor nem létezik a műnek az illető nyelven a szerző hozzájárulásával készült és nyilvánosságra hozott fordítása. Amennyiben ugyanis van valamely műnek a szerző hozzájárulásával készült és nyilvánosságra hozott fordítása, úgy az ilyen fordításra akár a szabad felhasználás, akár a törvényi engedély alapján való felhasználás szempontjából természetesen ugyanaz vonatkozik, mint a mű eredeti nyelvű verziójára és az előzőekben tárgyalt probléma nem is merül fel. Kiemeljük továbbá azt is, hogy amennyiben a műnek létezik a szerző hozzájárulásával nyilvánosságra hozott fordítása, úgy a szabad felhasználás keretében (a magánhasználat kivételével), és a törvényi engedély alapján is egyedül ez a fordítás használható fel, mert ellenkező esetben a szerző nyilvánvalóan jogosan sérelmezhetné személyhez fűződő jogainak megsértését. Változatlan sugárzás | 7. A törvényi engedély alapján történő sugárzás csak az összes személyhez fűződő jogok sérelme nélkül megengedett, s közülük az Szjt 22. §-a külön kiemeli a változtatás tilalmát. A jogosulatlan változtatás tilalmával az Szjt 10. §-ánál foglalkozunk. A Magyar Rádió és Televízió felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló 5/1970. (VI. 12) MM sz. rendelet — RTr — l.§ (1) bekezdésének c) pontja szerint a rádió és a televízió a változtatással felhasználni kívánt (átdolgozott) művekre szerződést köteles kötni. A törvényi engedély tehát a rádió-televízió célú átdolgozásokra, adaptálásokra nem terjed ki. Ilyennek minősül többek közt a regény, színdarab, novella stb. alapján készült hangjáték, televíziós játék és televíziós film is. A RTr 3. §-a ennek megfelelően előírja, hogy adaptáció esetén nemcsak az átdolgozó, hanem a rádió, illetőleg a televízió is köteles írásbeli szerződéssel előzetesen megszerezni az alapul szolgáló mű szerzőjének hozzájárulását. Ugyanezzel kapcsolatban utalunk az Szjt 17. § (3) bekezdésének szabályára is, amely a rádió és televízió célú átdolgozásoknál 767
