Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IS. ß. Másolat — kölcsönzés ez vonatkozik természetesen a dokumentációs központok által készített másolatokra is. 2. A másolatok készítésének feltételei a következők: a) a lemásolt mű nyilvánosságra hozott legyen; b) a másolat jövedelemszerzés céljára nem használható fel; ennek folytán a más részére készített másolatért legfeljebb a ténylegesen felmerült előállítási költségek megtérítése igényelhető; c) a másolat készítése nem szolgálhatja forgalombahozatal célját; a másolat tehát csak saját célra vagy meghatározott személy részére készíthető az illető közvetlen megrendelése alapján. Nem készíthetők viszont másolatok abból a célból, hogy kellő készlet álljon rendelkezésre az esetleges jövőbeni igénylők számára, mert ebben az esetben már forgalombahozatal céljából készített másolatokról van szó. Mindez azt jelenti, hogy az Szjt — amint erre az indokolás kifejezetten is rámutat — a másolat készítésének szabadságát a magánfelhasználás esetére szűkíti. Ezt támasztja alá a másolat készítésének az a további feltétele, hogy d) a szerző jogos érdekeit egyébként se sértse; hogy ez fennforog-e vagy sem, mindig csak esetenként dönthető el, végső soron a bíróság által. Nézetünk szerint azt, hogy a szerző jogos érdekeit a másolatok készítése sérti-e vagy sem, főleg a másolatok példányszámára tekintettel kell elbírálni. Nincs ugyanis megengedve másolatok készítése a szerző hozzájárulása nélkül olyan nagy példányszámban, amely a mű értékesítésének kilátásait (sőt esetleg még a lehetőségét is) károsan befolyásolhatja. Az Szjt 18. § (1) bek. alapján szabadon készíthető másolatok legmagasabb példányszámát mindig az adott eset összes körülményeinek figyelembevételével lehet csak megállapítani, általános érvényű felső vagy alsó határ e tekintetben nem határozható meg. A fordításban való szabad másolatkészítés feltételeivel a 22. § 6. pontjánál foglalkozunk. A másolat készítésének szabadsága az építészeti művekre és a műszaki létesítményekre nem terjed ki; ezzel kapcsolatban utalunk a X. fejezetre. 3. A szabad felhasználás a műpéldányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő kölcsönzésére egyaránt kiterjed. Valamely műnek azonban csak azok a példányai kölcsönözhetők szabadon, amelyeket terjesztés céljából jogosan [a szerző hozzájárulásával vágy az Szjt 17. § (2) bek. alapján] állítottak elő, azaz a jogszerűen kiadott — megjelent — művek (Vhr. 26. §) példányai. A szerző hozzájárulása nélkül magánhasználatra készíthető példány [Szjt 18. § (1) bek.] kölcsönzése legfeljebb magánhasználat céljára van megengedve. Nem kölcsönözhetők szabadon a mű ún. kéziratos másolati példányai. Ezeknél ugyanis — ellentétben a kiadásban megjelent példányokkal — a szerző a terjesztés jogát a maga számára tartotta fenn. Ezt jelzi a kéziratos példányok címlapján többnyire olvasható „kézirat gyanánt” vagy ehhez hasonló figyelmeztetés. Ezért a kéziratos példányok kölcsönzéséhez a 140 A szabad másolatkészítés feltételei A mű példányainak kölcsönzése
