Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Első fejezet
— mai kifejezéssel élve — meglehetősen rossz lélektani pillanatban jött Pécsre. Az éppen 70 éve tartó függetlenségi küzdelemnek ebben a szakaszában a magisztrátus inkább úgy látta Engel letelepedését, hogy Klimó újabb borsot tör az orruk alá, semmint azt, hogy a város egy kultúrtényezővel gazdagabban léphet majd a szabad királyi városok sorába. Ez a szemlélet aztán meg is határozta Engellel kapcsolatos magatartásukat, amely ha nem is ellenséges, de legalábbis tartózkodó volt. JEGYZETEK 1 Dr. Hodinka Antal: A töröktől visszafoglalt Pécs első tele. Pécs, 1934. 4. p. (Pécs városi Múzeum kiadványai 1934. 1. sz.) — Ezen időszakra nézve Id. még Pinzger Ferenc: Emlékezzünk régiekről. I. rész 1934. 84 p., a II. rész 1936. 66 p. A pécsi jezsuita történész mindkét füzetet a pécsi rendház évkönyvei a Litterae Annuae Collegii Quinqueecclesiensis egykorú adataiból állította össze az 1686—1729 évekről. — A sivár helyzetet tovább súlyosította a város rác-dúlása, a kuruc szabadcsapatok megismétlődő betörései, melyek következtében, még további épületek váltak rommá.- Dr. Ko/ta János: Baranya megye és Pécs város népesedése. Pécs, 1968. 12. és 151. p. Ld. e kérdéshez még Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941. 3 Dr. Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában. Pécs, 1937. 72. p. 4 Dr. Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703—1780. (Pécs) 1937. (Klny a „Történetírás” 1937. 5—6. számából.) 5 Barta István: Pécs gazdasági élete a XVIII. században, Pécs, 1941. 28. p. (Specimina... 212.) 6 Rúzsás Lajos: A pécsi ipar a feudalizmus végén. Pécs, 1956. 6. p. (Dun. Tud. Gyűjt. 6. sz.) 7 Egy példa a sok közül: „Kari Mihály óratsináló Mester Ember Bavaria Országbul Friperch nevezetű helységbül való fi, hitét le tévén s Polgár Taxául 30 fkát le olvasván... hiteles Polgárrá lett.” Baranya megyei Levéltár, Pécs városi levéltár tanácsülési jegyzőkönyv, továbbiakban: Bm. L. Pécs v. lt. Tü. Jkv. 203/1775. május 26. b „Robek János könyvkötő Mester hitének letétele és 15 ftoknak le olvasása után, föll álván mellette Bizonyságul Kaufman János és Pfortzelt Antal Tanátsbeli Urak, a többi hiteles Polgárok számába be lépett.” Bm. L. Pécs v. lt. Tü. Jkv. 1770. július 20. 9 Pl. Soós Miklós ellopott egy hordóabroncsot, az ítélete: „egy fertál óráig azel-lopott abréntsot a Vállán tartani, az után pedig 26 pálezát fog ell-tartani”. Bm. L. Pécs. v. lt. Tü. Jkv. 282/1777. „Megh halgattatott Salamon Samú Bonyhádi zsidónak, Koszta Pál, és Missevics György kisasszonyfai kereskedők ellen tett Panasza, mely abban állott, miképpen tudniillik eő most Gyertya Szentelő Vásár alkalmatosságával magánál egy naturális nyestet hordozván, s evei emlétett kereskedők Sátorában menvén, általok a végett, mintha azon nyestet tőlük lopta volna, mingyárást megh ragadtattván hajánál és szakállánál fogva idestova kegyetlenül húrtzoltatott légyen. Arra való nézve magának érdemes Satisfactiot kívánt, melly dologban Eli végeztetett. Két hiteles Bizonyságoknak (kik a kérdésben vett Nyestet a Panasztévő Zsidótul megh venni akarták) vallásibúi nyilván lévén az. hogy ugyan azon nyestet a Panasztévő Zsidónál, minek előtte eő azon kereskedőknek Sátorában ment volna, látták legyenek, következendőképpen eő mint ártatlan Tolvainak áléttatott, s húrtzoltatott légyen, ezen okra való nézve a Bévádoltt kereskedők az ollyatén vakmerő tselekedetért 24 f bűntettednek.” Bm. L. Pécs v. lt. Tü. Jkv. 89/1771. 10 Taksonyi József: Pécs egyházzenei művelődése a XVIII. században. Pécs, 1935. (Specimina ... 81.) 51. p. — „Dults József német iskolamester Pethő Mihály fiának négy évi, muzsikára, olvasásra, írásra és számvetésre tanításáért 46 ft 55 kr követel.” Bm. L. Pécs v. lt. Tü. Jkv. 292/1774. Ld. még részletesen: Dr. Bárdos Kornél: Pécs zenéje a XVIII. században. 1972. Kézirat — MTA. kiadása alatt. 11 Birkás Géza: A régi Pécs külföldi útleírások alapján. Hn. Én. (Pécs, 1938) 18
