Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Negyedik fejezet
püspök meghalt, az interregnum alatt Koller József a nagyhírű tudós mint nagyprépost vezette tovább az egyházmegyét.11 Meglehet, hogy Koller serkentésére fogott a felújításhoz, aki pásztorlevelét és azOrdo Officiit is vele készíttette,12de arról sem feledkezhetünk el, hogy minden püspökváltozás a mindenkori nyomdászban új reményeket ébresztett. Új korszellem Pécsett A XVIII. századi Pécs a barokk kor számos jegyét viseli magán. Szinte beleillik e korba a város felszabadulásáért folytatott küzdelem harcos dinamizmusa, amelynek sikere bebizonyította, hogy a szabadság igazságáért küzdő polgárság képes lebírni a mégoly hatalmasnak látszó földesúri hatalmat. A barokk kor számos maradandó egyházi és világi épületen is itt hagyta napjainkban műemlékként megbecsült nyomát, — és sajátosan a nyomdászatban, a tipográfia alkalmazott megoldásaiban is megtaláljuk jellemző jegyeit. A túltömött, sokféle betűfokozatból szedett címlapot, a vaskos ornamentikájú díszítőelemeket Engel számos munkájában megtaláljuk. A barokk súlyossága, gyakran tömör nehézkessége a felvilágosodás és a reformkor levegős, világias könnyedségén keresztül feloldódott. A napóleoni háborúk csatazaja lassan elül, a városi polgárság örül a békének s szinte féltve őrzi azt. Bezárkózik zsalugáteres kis házaiba, a lehunyt ablakszemek mögül halk házimuzsika szűrődik, máshol egy kereskedő hajlik számadásai fölé, vagy éppen egy tudós forgatja fóliánsok lapjait. Ez a szinte szemérmesen zárkózottá váló Gimnáziumi értesítő 1819-ből, — Eszékről Az értesítők sora Knezevichnél készült, azonban az 1817— 1818 évieket a pesti Trattnernél, az 1819. évit pedig az eszéki Divald nyomdában rendelték meg. Az értesítő kék színű, meglehetősen vastag, merített papíron készült, ugyan jobb minőségben, mint Knezevich munkái, ám szép számú sajtóhibával, még az impresszumban is. 91
