Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
I. Eszközök és eszközhasználók
gany-klorid oldatban mindaddig, amíg a kép elenyészett. A fotóra azután nátriumhiposzulfit oldatban áztatott, nedves itatóspapírt helyeztek, s annak hatására az addig lappangó kép tüstént megjelent. [1] Árnyképek fényképészeti úton „.Az árnyképek készítése nem új eszme ugyan, már 1757-ben Párisban mutattak fel ilyeneket, csakhogy ezek nem fényképészeti úton készültek [...], gyakran még ma is [...] fa- vagy rézmetszetek." E. Stumman (Lodzból, Németország) silhouette photographia-]a - mint amilyen az ismeretlen fényképező Szumrák Pálról készített profil-képe - azonban hű maradt a természethez. A nyolcvanas évek gyakorlata szerint, háttér gyanánt - ahogy erről Veress Ferenc tudósít - hófehér papírt, vagy szövetet feszítettek ki, s ez elé állították, vagy ültették, éles ellenfényben, a leveendő személyt, amikor a nap magasan állt. A modell hátulról, de oldal felől kapta a „világot", éles és teljes oldalképet szolgáltatván úgyhogy' a gép felől csak körvonalai látszottak. Az előhívás és szárítás után a kollódium-hártyán hegyes késsel körülvágták a fejet és a testet, majd a hártya fölös részét levakarták a negatív lemezről, amit aztán „kontakt-nyomással" másoltak, a századfordulótól már brómezüst- vagy gázfény-papíron, „melyeken a fekete-fehér ellentétek legjobban emelhetőek ki". Spiegel Imre, „fiatal magyar festő a sablonos és [...] pózoló színházi felvételeket" akarta 1909 táján felcserélni „pompás kis képeivel". „Csupán fénynyel és teljes árnyékolással markolja meg egy színész, vagy író arcának legegyénibb vonásait. [...] Valóságos miniatűr remek Hegedűs Gvula, Bród v Sándor, Törzs Jenő, Csortos Gvula, Molnár Ferenc, Ujházy Ede [...] arc-árnyképe." [2] Hőfénykép 1888 táján Veress Ferenc azt tapasztalta - ha matt, feketére mázolt bádoglemezre sárga bronzfestékkel ábrát rajzol, s arra érzékenyített lemezt helvez, a bádoglapot bizonyos ideig és fokig hevíti, majd kihűlése után a melegtől exponálódott lemezt előidézi -, hogy az ábra hű képét kapta a lemezen. „E szerint - írta - fénykép nemcsak világosság, hanem hő hatásától is állítható elő, s így az a régi állításunk, hogy a 'hő lappangó világosság', pusztán csak föltevésnek lenni, megszűnt." [3] Fémszerű fénykép Keller Lipót budapesti fényképészsegéd 1901. november 21-én olyan eljárásra kért, és kapott szabadalmat, amellyel „transzparent képből fémszerű, pozitív képet készítünk azáltal, hogy' a diapozitív emulsiós oldala alá fixált metalloty'ppapírt helyezünk". „A kép ezáltal olyan lesz, mintha a fémlemezen volna." 2 százalékos kálim -79
