Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
I. Eszközök és eszközhasználók
született még belőlük sorozatban, porcelánba égetve, s egy különösen szép Apornak is jutott. „Ide mellékelve 1 dísz tányérkát küldök nagyságának tiszteletem jeléül, melyből megítélhesse, hogy e téren mekkora haladást tettem." A brómezüst-lemezek nemcsak a felhasznált brómsóktól függően különböztek egymástól , de az „emulsió vastagsága - Veressnél is - csaknem annyiféle" volt, ahányszor előállították. Veress brómkális zselatint használt kezdetben. „Harminczkét lap beöntésére [9] [...] veszünk 15 gramm gelatine-t, apró szeletekre vágva, s ezt 145 ccm tiszta esővízbe tesszük, hogy fél óráig ázzék. 6 1/2 gr. bromkaliumot és 3 gr. gelatine-t egy másik üvegbe mérünk, melybe előbb 100 ccm vizet töltünk. [...] Egy harmadik üvegedénybe 7 1/2 gr. légenysavas ezüstélegre 60 ccm vizet töltvén, egy negyedik üvegpoharacskába 1 gr. jegeczes állapotú szénsavas ammóniumra 12 ccm vizet töltünk. Egy kétliteres vasfazékban csaknem forrpontig vizet hevítünk. Mellette fazék [...] két ujjnyi vízzel, fenekén két ccm ritka vashuzal-fonadék. Most a forrpontig hevitett vízből [...] töltünk a mellette lévő fazékba, hogy 60-70°-nyi meleg lehessen [...], s felolvadás végett beletesszük a brómkális gelatine-t s az ezüstöt. Forrpontig hevítjük az első fazékbem lévő vizet, és midőn a brómkális gelatine, az ezüst, valamint a szénsavas ammonium feloldódott [...], a brómkális enyvet töltjük a palaczkba, s utána tüstént az ezüstoldatot, (majd) a teljesen feloldódott szénsavas ammóniumot. [...] E közben a tömeg-gelatine-t kivesszük, és 25-30°-ig kihűlni hagyjuk. [...]‘A tizenöt perczig főzött emulsiót előbb lanyha meleg, aztán hideg vizben [...] hütjük le, s ekkor az egész tömeg gelatine-t a palaczkba töltjük, összerázzuk, kitöltjük kocsonyásodás végett." [10] Abrómezüst-zselatin száraz eljárás többé már nálunk sem volt „hiü remény", s a hosszas kísérletek után „gyakorlativá" válhatott. [11] Midőn 1882. „ápril hóban" Rottmann Farkas Békésen időzött, Debreczeni Károly helybeli gyógyszerésszel együtt tanulta meg a száraz kezelést. Többféle emulzióval megpróbálkoztak, de legjobban „az Eder által leírt mód ütött ki" brómammóniummal. Később azután „a Székely dr-tól leírt eljárásra" tértek át [12], amelyben - tekintettel arra, hogy Székely olyan anyagokat használt az emulzió előállításához, „melyekkel nem képződvén semmi melléktermény" - kimosásra nem volt szükség. „Ezen eljárás szerint szénsavas ezüstöt teszünk ki brómammónium hatásának, mikor is az emulsio két órai 'digerálása' [13] és átszürése után" Debreczeni igen szép tiszta és érzékeny lapokat nyert. [14] Knebel Ferenc festőből és gyógyszerészből lett szombathelyi fényképész saját gyártmányú - 9 x 12, 12 x 16, 13 x 18, 21 x 26 cm“ - száraz lemezekre készítette Gothard Jenő - akit Knebel tanított meg fényképezni - herényi csillagdájában az első' Hold-felvételeket, amelyek világszerte feltűnést keltettek, s azokat a „legelső világlapok" közölték. Száraz lemezeit Veress is „minden tekintetben jónak" találta kísérletekor, „s a rájuk vetődő alakok képét szépen sikerültnek" mondta. Knebel 1 m“ felület „megöntésének" árát - az üvegé nélkül - 1 forintban szabta meg. [15] „Knebel úron kivül Ciehulszki [16], Kossák és Dunky Kálmán [17] teljesen kielégitő emulsiós lapokat küldtek megkisértés végett hozzánk. Knebel eljárása nagyon csekély eltéréssel a német emulsiók apjáé, Ederé .[...] Ciehulski száraz lapja 63
