Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
VII. Az objektív látásmódja
Gyakran egy hónap is eltelt az esemény után, mire a tudósítás a távoli országokból a hírlapokba eljutott. A leghívebb leírás sem pótolhatta azonban a látványt. A fénykép hús-vér alakokat hozott emberközelbe. Száz szónál többet ért, s hamarosan az írott szó fenyegető vetélytársává vált a tájékoztatásban. Az írás az elméhez szólt, képzettséget követelt, iskolázottságot feltételezett, a látvány az érzékekhez. Sok-sok példányban terjesztették a fényképeket, s noha 1884-ig - az első, nyomtatásban közölt fotó megjelenéséig - nem jutott el olyan tömeghez, mint az újság, közvéleményt formáló ereje vetekedett ez utóbbiéval. A keleti háború hadszínterein Táborok indulnak, csörög a kard, a hadi lárma Verdesi a felhőt, dobog a dob, ezer paripának Reng a föld dübörgése alatt, a trombita zendül, S már a puskáknak lyukain a sárga halálok Omlanak [...]. Pálóczi Horváth Ádám: A mostani háborúban vitézkedő magyarokhoz. 179?. I. Miklós cár 1853. február 1-én azt követelte a török kormánytól - a katolikus és görög-keleti papság között a palesztinai keresztények kultuszhelyének birtoklása miatt támadt viszály úrúgyén-, hogy az oszmán birodalom területén élő pravoszlávokat helyezze orosz védnökség alá. Miután Abdúlmedzsid szultán visszautasította ezt a követelést, az orosz csapatok július 2-án átkeltek a Pruton, és megszállták a török fennhatóság alatt álló Moldvát és Havasalföldet, három éven át tartó háborút robbantva ki. „Azon időtől kezdve, midőn az oroszok elözönlötték Havaselvét, mindaddig, míg a harc színteret nem változtatott, s növekvő erővel tört fel Krímiában, Szathmári Pap Károly, erdélyi uraság [...] felkerekedett s ment, nehézségre, veszélyre mit sem adva, lefotografálni a megszálló hadsereget. [...] Szabad bejárása lévén az orosz táborba, lencsevégre kapott megannyi jeles tábornokot s látképeket, reánk örökítvén azon megindító jelenetek sorát, melyeknek ő, a háború ezernyi szeszélye folytán, részese volt. [...] Majd midőn a töröknek mosolygott a hadiszerencse, s Bukarest városát neki visszafoglalni engedte [...], Szathmári megértette, hogy fotográfiai ismerete reá kötelező feladatot ró: őrizze meg az utókor számára azon férfiak arcvonásait, kik bátorságuk és hazafiságuk révén hősökké lettek, s azon eseményeket, melyekben jeleskedtek, állítsa emlékül. így azután sikerült neki egyazon albumban, több mint 200 felvételen egybegyújteni oroszt és törököt, velük felvázolva a keleten zajló félelmetes dráma első felvonásának fénnyel Írott képeit. [...] Lássuk a színteret. [...] Az orosz táborban vagyunk, egy magaslat tetején. Alattunk a Duna, előttünk Paskievics és Gorcsakov hercegek, Kotzebue és Schilder tábornokok tartanak haditanácsot. Néhány lépésre tőlük, a hadsegédek messzelátóval követik a Dobrudzsából érkezett Luders tábornok hadteste és a szilisztriai török őrsereg csatározását. [...] Ugyanezt a színteret ábrázolja Szathmári másik fényképe, melyet majd egyidejűleg vett le az előbbivel. Az előtérben a nyugodtan hömpölygő 275
