Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

VII. Az objektív látásmódja

[16] Vasárnapi Újság, 1887: 624-625; 1888: 244-245, 508, 540-541; 1889: 616, 634. A MFM, a MXMTFT, illetve a BTM tulajdonában.

[17] Magyar Fényképészek Lapja, 1900:187. A Fővárosi Levéltár, illetve az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonában.

[18] Vasárnapi Újság, 1888: 529; 1890: 53. A MXMTFT, az MFM tulajdonában.

[19] Tárgymutató: 12-13. Vasárnapi Újság, 1891: 612-613.

[20] Az Amatőr, 1908. augusztus 15. Petrik Albert: A régi Buda-Pest építőművészete. I-IV. [...] Budapest, 1909. A Fény, 1912: 79; 1917: 49, 87-88.

[21] A Fény, 1912: 8A65. Az Érdekes Újság, 1914: 43:16.

[22] A mind gyakoribbá váló légi felvételek során a fényképezőgép tengelye a felvétel pillanatában rendszerint nem volt teljesen merőleges, és ezért a kép terep feldolgozás kartográfia) céljára alkalmatlannak bizonyult. A „magasból történt fénvképfelvételek horizontálissá tételére" dolgozta ki Riszdorfer Ödön 1919-ben azt az eljárást, amelv - ..lehetővé téve a korrekció közvetlenségét és végletekig menő pontosságát" - valósággal forradalmasította a korabeli fotogrammetriát. A felvételt, vág}’ annak diapozitívját - a lencse tengely körüli forgatásával és a felvétel fekvési síkjának eltolásával - úgy vetítette, hogy a kép kettőnél több, geográfiailag egymagasságú pontját a vetített kép megfelelő pontiai fediék. (77694. Szabadalmi leírás. 1921. március 26.)

[23] Az Amatőr, 1909: IV-V. A Fény. 1912: 114. Kertész, i. m.: 155-156. Erdélyi képei és a légi felvételek a BTM tulajdonában.