Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
VII. Az objektív látásmódja
képzeletnek enged helyet." A „művészi" kép - Horváth C. Guido Nyár, Pásztor, Schmidt Nándor Visegrád, a kaposvári dr. Paulowitz Sándor 1911-ben Torinóban kiállított négy Tájtanulmány, a Bécsben élő Koncz Olga Jegenyék című alkotása, valamennyi gumi-, illetve pigment-másolat - éppen abban tért el a „közönséges" (brómezüst) képtől, hogy a részletekből csak annyit láttatott, amennyi a téma felismeréséhez elengedhetetlenül szükségesnek tűnt. Stine József nagy sikerű, ellenfényben készült tenger-felvételein a tónusértékek finoman csökkentek a távolsággal. A légkör nedvességéből adódó párafátyol borította a hátteret, fokozatosan elmosva a formákat, egységbe zárta a foltok tömegét. [21] így a korábbitól eltérő tájfényképezést igazán az tette jelentőssé, hogy - az arckép műfajával szemben - jóval nagyobb lehetőséget nyújtott a fényképezőnek alkotó-képessége, fantáziája érvényesítéséhez, nemcsak a fényképészet műveleteinek biztos kezű gyakorlójává, de új esztétikai értékek terem tőjévé is tette ezáltal. JEGYZETEK [1] Rónai Dénes: A tájfényképezésró'l. Magyar Fényképészek Lapja, 1897: 320. [2] Déchy Mór: Tájkép felvételek. Magyar Fényképészek Lapja, 1901:135. Mokry Aladár: A távlatról. A Kamera, 1913: 5: 6. [3] Az RTAK tulajdonában. (AFI 87, AF V 317) [4] Az Ország Tükre, 1862: 151. Nemcsak a felvétel, de a lemezcsere is nehézségekkel járt útközben. Sőt, Gothard Jenó' és Konkoly Miklós még 30 évvel később is, Drezdában, szállodai szoba kettős ajtaja között, Orsován pedig nagy ruhaszekrényben kényszerült lemezt váltani. (Konkoly Miklós: Bevezetés a fotografozásba. [...] Budapest, 1891: 19.) [5] Veress Ferenc, 1888b: 113-114. Az album 1935. december 5-én, a Lantos-könyvesbolt aukcióján cserélt gazdát, s jutott a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tulajdonába. [6] Fényképészeti Lapok, 1884:100. [7] Vasárnapi Újság, 1863: 47. Exp.univ. de 1867 á Paris. [...] 1867: 3-4. [8] Vasárnapi Újság, 1868: 238-239. Mezey József ugyanis ekkorra már elvesztette szeme világát. (Művészet, 1910:227-231.) [9] A Marosvásárhelyi Megyei Könyvtárban őrzött 150 eredeti felvételből - amelyből 22 a nagy gyakorlatot és pontosságot igénylő panoráma - adott közre egy kötetre való válogatást Erdélyi Lajos a Kriterion Kiadónál 1971-ben megjelent Orbán Balázs: A Székelyföld képekben című könyvében. [10] Magyarország a bécsi 1873-diki közkiállításon. [...] 1873: 161-163. Képes Kiállítási Lapok, új folyam, 1873: 103. BSFP: 1874: 179; 1876: 145. Vasárnapi Újság, 1875: 300. Kiállítási Lapok, 1885: 349, 397. Fényképészeti Lapok, 1886: 79-82; 1887: 207. [11] Az ún. felleg-negatívról - petróleumlámpa fényétől kb. 30-40 cm-re - diapozitívet készítettek. Ezután a tájkép-negatív „levegőjét" a horizontvonalig levakarták, és az üveglemez puszta felületét egyenletesen klórezüst-kollódium emulzióval vonták be. A lemez száradása után másolták rá a diapozitív felhő-képét. Előfordult azonban, hogy a pozitív papírkép „üres levegőjére" helyezték a felvétel jellegének leginkább megfelelő felhőt úgy, hogy „a horizonnal teljesen megegyezve lehessen". A horizontból kiemelkedő részleteket papírból külön e célra készített sablonnal fedték „a sajtó üveglapján kívül", így a másoíás folyamán a kiemelkedő részletek nem homályosultak el. A képet addig hagyták a fényen, amíg a negatív-felhő a tájkép jellegének megfelelően megsötétedett, 248
