Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

II. Kamarák és objektívek

tették, ez az állítás elméletileg helyes volt, de ilyen gyorsasággal működő központi zárakat az első világháború előtt még nem forgalmaztak. [13]

JEGYZETEK

[1] Veress Ferenc: Legújabb előhaladás a fényképészet terén. Ajánlva a szülők figyelmébe. Fényképészeti Lapok, 1882: 64a-b. A bromezüst-emulsio befolyása a fényképészet fejlődésére. Fényképészeti Lapok, 1884: 80.

[2] Fényképészeti Lapok, 1883: 98.

[3] Konkoly Miklós, 1888a: 45-46.

[4] Guerrey és Pizzighelli középütt szétnyíló, alul-fölül rögzített, két fél lapból álló csapószerkezetet használt.

[5] Fényképészeti Lapok, 1887: 31-32.

[6] Fényképészeti Lapok, 1882: 88.

[7] A fönntartás időhosszának meghatározása a pillanatnyi fotográfiában. Természettudományi Közlöny, 1889: 93-94. Mikor módszerét kipróbálta és leírta, jutott tudomására, hogy hozzá hasonlót már 1885-ben közölt egy francia szaklap.

[8] Magyar Fotográfia, 1926: 6: 4-5.

[9] A kézi kamarák Anschütz rendszerű pillanatzáráról, s annak kellő módoni kihasználásáról. Fényképészeti Szemle, 1903: 219.

[10] Fényképészeti Értesítő, 1894: 77.

[11] Fényképészeti Lapok, 1886:117. Fényképészeti Értesítő, 1896: 273-275.

[12] 11970. Berendezés fotografikus momentzáraknak a mozgó tárgy által foganatosított időszerű kikapcsolására.

[13] Pillanatzárainkról. Az Amatőr, 1905: 157-158; 1909: 47a. Dr. G. H.: Redőnyzár vagy központi zár? A Fény, 1914: 1. Kiss Zoltán: Az objektív zárakról. A Fény, 1916: 10-12.