Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
II. Kamarák és objektívek
Fényképező kamarák Valaha a fényképező készülék - vagy ahogy akkoriban nevezték, a látszekrény - kiválasztása attól függött, mit akart tulajdonosa vele lefotografálni: arcot, tájat, szobabelsőt, vagy épületrészletet, ez szabta meg, mit vásárolt. Azt a látszekrényt, amelyik csak arcképezésre szolgált, rövid gyútávú objektívvei látták el, a tájképek, városok „másolására" szánt változattól viszont „legalábbis 5 lábnyira meghosszabbítható" kihuzatot kértek számon. [1] A kamarákat régi, könnyű, száraz mahagónivagy hársfából csinálták. Petzval, akit Voigtländer készülékei - sem méretben, sem használhatóságukat tekintve - nem elégítettek ki, maga látott hozzá egy kocka alakü, 40x40 cm hosszú és szélességű „szekrény" kiképzéséhez. Mellső oldalán kör alakú nyílást vágott, hátsó, nyitott felét vezető lécekkel látta el. Fent - a keretbe illesztésére - három, 7 cm távolságon elhelyezkedő, menetet vágott. Később, amikor valószínűleg meggyőződött arról, hogy az így, csak négy, rögzített állásban végezhető beállítás számára nem elegendő, lezárta a vájatokat, és egy kb. egyenlő hosszú, elől-hátul nyitott szekrényt ácsolt, amelyet felül ismét három, vájatban végződő nyílással, hátul vezető lécekkel látott el. Ez az elsőbe tolható második szekrény - a tolás mértékétől függően - már tetszés szerint pontos beállítást tett lehetővé, de a „mechanizmus" mégis kezdetlegesnek bizonyult. Másik kamara készítéséhez fogott hát, mahagóniból. Ezen a hasonlóképpen két, egymásba csúsztatható szekrényből álló, szélességben és magasságban egyaránt használható készüléken - a pontos beállításra - hátul beékelt, rugós keret szolgált, amely a sarokban „paránycsavarokkal" 4 centimétemyire előre, illetve hátra mozgott. Az objektív helyzetét - állítócsavarral mozgatható fogas-rúddal - előre-hátra, 8 centiméterrel lehetett módosítani. A látszekrényhez saját maga csiszolta a lencséket, és művelte vele - hozzá méltó, nagy tehetséggel - hosszú éveken át a fényképészetet, szabadban és bent egyaránt. [2] A fejlődés azonban a kamara készítés területén sem állt meg. Valóságos kis revolúciót idézett elő - 1850-es évek elején - az első, harmonika-kihúzatú, fúvószerű látszekrény - hasonlóval dolgozott „Waibl-tól megörökölvén, igen elmocskulva", Veress Ferenc 1853-tól, az egri Horváth Zsigmond paptanár 1859-1861 között - amely „nemcsak 5-18 hüvelyk gyútávú lencseösszetételre használható, de - és ezt 111
