Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

Egy rövid hír Párizsból

[23] Der Spiegel, 1839 (:587-588) szeptember 11.

[24] Akép Műterem-részlet címen vált ismertté. Különféle gipszminták, mellszobor, dombormű az öt tárgyból álló, gondosan komponált dagerrotípia témája. Hátoldalán olvasható címkéjéből arra lehet következtetni, hogy Apponyi csak 1849 után kereteztette be. A dagorrotípia előbb az Országos Széchenyi Könyvtárba került, majd onnan jutott jelenlegi helyére, az Országos Műszaki Múzeumba.

[25] Apponyi, FOND II: 439: 12.

[26] Theater Zeitung, 1839. szeptember 19.

[27] Apponyi, FOND II: 439:12.

[28] Allgemeinen Theaterzeitung, 1839. augusztus 29; Theaterzeitung, 1839. augusztus 31; Fényképészeti Lapok, 1882:10-11.

[29] Österreichische Morgenblatt, 1839. szeptember 2.

[30] ADioráma és a Daguerrotyp eljárásának története és leírása. Daguerre, festő, a Dioráma feltalálója, a Becsületrend tisztje, számos Akadémia tagja tollából. Páris, Alphonse Giroux és Társa kiadásában, ahol a készülék is gyártatik. 1839, 79 oldal.

[31] A fordító 1808. február 6-án született Vácott. 1878. június 5-én hunyt el Kecskeméten. (Szinnyei József: Magyar írók XIV. Budapest, 1891:1860-63.) Szinnyei téved, amikor azt állítja, hogy Zimmermann is fotografált „mint az könyvének (21. oldalán) egy csillag alatti lábjegyzetéből kitűnik", mert az nem a fordítótól, hanem Daguerretől ered.

[32] Kaleidoskop vagy Levelek Emíliához. Elet' irodalom' politico és művészet' körében. Munkái VI. Budán, 1842: 73.