Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
98 111. fejezet zamos lehetőségét, ezeket egyenrangú, szocialista típusú oltalmi formáknak kell minősítenünk, s ehhez képest a több oltalmi variáns közötti választás lehetőségét az iparjogvédelmi kooperáció során is biztosítani kell. A variánsok párhuzamos érvényesülése esetén is indokoltak lehetnek azonban bizonyos módosítások, amelyek az oltalmi formák következményei közötti eltéréseket csökkenteni alkalmasak, s ha az egységesítésre nem is, de a jelentős közelítésre lehetőséget nyújtanak. így a feltalálói tanúsítványi modell esetén szükségesnek látszik a vállalati pozíció erősítése, a visszterhesség elvének a műszaki eredmények átadása kapcsán történő érvényesülési lehetőségének szélesítése. Szabadalmi oltalom esetén olyan intézmények beiktatása indokolt, amelyek szükségtelenné teszik a felhasználóknak nyújtott eseti engedélyt. Visszatérve most már a feltalálói tanúsítványi oltalom és a licenciaszerződések közvetlenebb összefüggéseire, le kell szögezni, hogy külső relációban a szerzői tanúsítványi oltalom is abszolút szerkezetű, tehát az így oltalmazott megoldások külföldre, más államnak, vagy más államhoz tartozó fizikai vagy jogi személynek történő átadása esetén ez az oltalmi forma a szabadalommal egyenértékű.31 Itt tehát kétségen kívül licenciaszerződésekről beszélhetünk.32 A tanúsítvánnyal oltalmazott megoldások belső, államon belüli forgalmát nem csupán szerződéses módszerekkel lehet megszervezni, azonban ezek szerepe a belső forgalom szempontjából is növekszik. Az ilyen szerződések azonban nem a ta-31 Ld. DOZORCEV 27. lábjegyzetben hivatkozott előadását. 32 Így különösen BOGUSZLAVSZKIJ: id. mű, 162. és köv. old.
