Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
A szerződések szabályozása 65 közös piaci szabadalmi rendszert megalapozó müncheni és luxemburgi megállapodások bizonyos kérdéseket, s éppen a licenciaszerződések tekintetében, még bizonytalanabbakká tettek.28 A KGST keretében kiszélesedő licenciakapcsolatok is indokolttá tették ezeknek a szerződéseknek egységes szabályozását. Ez a törekvés szerves részévé vált a KGST tudományos-műszaki és ezen belül iparjogvédelmi integrációját elősegítő normarendszer kiépítési és tökéletesítési folyamatának.29 A KGST jogi értekezlete ezért 1970. végén munkacsoportot hozott létre a licenciaszerződések problémáinak tanulmányozására és a tipikus szerződési feltételek kidolgozására. (A munkacsoport ugyan eredetileg szélesebb „profillal” alakult, de energiái és ideje túlnyomó hányadát a licenciaszerződések problémakörére fordította.) A munkacsoport a licenciaszerződések négy tipikus változatát, ún. mintaszerződéseket dolgozott ki, amelyeket a jogi értekezlet 1974. decemberi ülésén fogadott el. A mintaszerződéseket a KGST titkársága sokszorosított formában közzétette 28 Ezekre az ellentmondásokra ld. különösen G. ALBRECHTSKIRCHINGER: ,,Die Bedeutung der Ergebnisse der Luxemburger Konferenz über das Gemeinschaftspatent für das Recht der Lizenzverträge”, GRUR Int., 1976. 6., ill. U. THEUNE: „Die Beurteilung ausschliesslicher Patentlizenzverträge nach Art. 8 j EWG-Vertrag”, GRUR Int. 1977- 2-3. 29 Ld. erről átfogóan BÓBROVSZKY J.: „A találmányi együttműködés néhány jellemzője és jelentősége a szocialista gazdasági integrációban", Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975- 10., ill. LONTAI E.: ,,A szocialista iparjogvédelmi integráció egyes kérdései", MIÉ Közleményei, 13., továbbá M. M. BOGUSZLAVSZKIJ: „Pravovoje regulirovanyije mezsdunarodnüh hozjajsztvennüh ctnossnyij", Nauka, Moszkva, 1970.
