Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
A szerződések szabályozása 59 1972. évi találmányi törvény 54. §-a csupán a szabadalom átruházásának és a licenciaadásnak elvi lehetőségét rögzíti, továbbá azt, hogy az átruházási és licenciaszerződéseknek érvényességi kelléke az írásbeliség és a regisztrálás. Ehhez képest a licenciaszerződések részletes feltételei tekintetében - mögöttes jogterületként - az 1964. évi polgári törvénykönyv, illetőleg - a felek jellegétől függően - a gazdasági kódex vagy a Nemzetközi Gazdasági Kódex rendelkezései kerülnek alkalmazásra. Egyébként Csehszlovákia találmányi joga is a szerzői tanúsítványt tekinti a preferált oltalmi formának, így a licenciaszerződések gyakorlatilag a nemzetközi kapcsolatokban játszanak csak szerepet. Igen gazdag a licenciaszerződések kérdéseivel foglalkozó jogirodalom.15 Az 1972. évi lengyel találmányi törvény a magyar megoldáshoz igen közelálló koncepcióra épül. A találmányok oltalmára kizárólag a szabadalmi formát ismeri el, ehhez képest a műszaki megoldások országon belüli forgalmának fő szervezési módszereként is a szerződéseket, licenciaszerződéseket alkalmazza. A találmányi törvény 44-45. §-ai csupán néhány elvi rendelkezést tartalmaznak a licenciaszerződések tekintetében, illetőleg 87. §-ában lerögzíti, hogy a szocialista szervezetek is elvileg szerződés alapján használhatják a más szervezet diszpozíciója alá tartozó találmányokat (ideértve a know-how-t is). A szerződésekre vonatkozó részletesebb szabályokat a találmányi törvény végrehajtására kiadott 3 51/1972. sz. kormányrendelet tartalmazza. A rendelet 29-38. §§ a belföldi, a 39-50. §§ a külföldi licenciaszerződések kérdéseit szabályozzák. Ezek a szabályok rögzítik a 15 Elsősorban KUNZ, BORSKY, DOLEZlL műveire hivatkozom.
