Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
I. fejezet. A tudományos-műszaki kooperáció gazdasági kérdései
A kooperáció gazdasági kérdései 55 latokat és levonva különösen a 6o-as évek második felében észlelt tendenciák következményeit - kedvező feltételeket teremtett a nemzetközi információáramlás meggyorsításához, korszerűsítéséhez. A reform ilyen vonásai közül kiemelést érdemel a tudományos-műszaki fejlesztés jelentőségének elismerése, sokoldalú megközelítése, amelyet átfogóan a tudománypolitikai irányelvek fogalmaztak meg. Ezekben kiemelésre került mind a hazai kooperáció fejlesztésének követelménye, a kutatás-termelés láncolat szorosabbra fűzésének szükségessége, mind a nemzetközi együttműködés szélesítésének szorgalmazása. A magyar mechanizmusreform koncepcióiban fokozott hangsúlyt kapott - általános jelleggel is - két, szoros összefüggésben álló elem. Az egyik a decentralizálási törekvés, azaz a döntési szintek következetes szétválasztása, s ennek során a mikroszinten tevékenykedő szervezetek, vállalatok, intézetek döntési lehetőségeinek, kezdeményezésének, s ebből folyóan kockázatának és felelősségének kiszélesítése. A másik, részben az előbbiekből folyó következmény az irányítási mechanizmus finomítása, a közvetett, gazdasági jellegű szabályozás előtérbe kerülése. Ezzel függ össze, hogy a magasabb fokú önállósággal rendelkező szervezetek közvetlen kapcsolatai megszervezésében az értéktörvényre, a piaci mechanizmus hatásaira nagymértékben építő szerződéses módszerek kerültek előtérbe, szemben a korábban túlsúlyban levő igazgatási módszerekkel.35 55 Ld. ezekre részletesen EÖRSI GY.: „A gazdaságirányítás új rendszerére áttérés jogáról", Budapest, 1968. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, ill. SÁRKÖZY T.: „Indirekt gazdaságirányítás - tulajdonjog", Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó.