Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
I. fejezet. A tudományos-műszaki kooperáció gazdasági kérdései
28 /. fejezet átfogó, kooperációs megállapodások, az uralkodó szerződésfajta a tág értelemben vett licenciaszerződés. A tőkés országokkal, illetőleg cégeikkel kialakított licenciakapcsolatok - országonként eltérő ütemben és arányban - intenzíven fejlődnek, ez a fejlődés különösen a 6o-as évek közepétől - és főként az utóbbi években - mutat figyelemre méltó élénkülést. A szellemi termékek forgalma kétirányú, a fenti növekedés mind a licenciaimport, mind a licenciaexport területén tapasztalható, azonban ma még a szocialista országok mérlege a szellemi termékek forgalmában negatív. Ennek, továbbá annak a ténynek, hogy a szocialista országok részesedése a világ licenciaforgalmában elmarad ipari-műszaki potenciáljától, különböző okai vannak. Szerepet játszik ebben az egyes tőkésállamok diszkriminációs poiitikája (nem véletlen, hogy a rugalmasabb, önállóbb politikát folytató tőkésállamok, pl. Franciaország, Japán kapcsolatai, szemben pl. az USA-val, kedvezőbben alakulnak) éppúgy, mint a szocialista országok szabályozási-ösztönzési megoldásainak bizonyos hiányosságai.29 f) Sajátos területet jelentenek a fejlődő országok kai kialakított kapcsolatok. Általános jelenség, hogy intenzív kétoldalú kapcsolatok a műszaki információk áramlása terén csak bizonyos szint fölött, az adott országok műszaki színvonalának viszonylagos közelállása esetén lehetségesek.30 29 Néhány ezzel kapcsolatos szervezési-ösztönzési feladatra Id. ARTYEMJEV és ETELAKY: id. cikkek. 30 BUJTÁS L. a 9. lábjegyzetben hivatkozott cikkében utal arra, hogy kb. az 5-600 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelemmel rendelkező országok minősíthetők olyan szintűnek, amelyen a szellemi import megfelelően hasznosítható. Ez alatt a szint alatt elsősorban az áruimportnak, illetőleg a szakértő-importnak van szerepe.
