Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

I. fejezet. A tudományos-műszaki kooperáció gazdasági kérdései

14

1. fejezet

nyos-műszaki információk oly mértékű inflációja, hogy az információk megfelelő szelektálása és rendszerezése nélkül óhatatlanul szükségtelen párhuzamosságok jönnek létre a kutatás-fejlesztés területén. Előtérbe kerül, egyes területeken uralkodóvá válik a kollektív kutatás, a kutatók, sőt tudományágak, tudományterületek együttműködése, a komplex jellegű kutatások szerepe. Ez indokolja a különböző kutatási fázisok (alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatás), illetőleg ezek és a gyakorlati bevezetést előkészítő fázisok kapcsolatának szorosabbá, szervesebbé válását. A modern kutatás és fejlesztés egyre költségigényesebb. Ezzel függ össze az ilyen feladatok - mind a mikro-, mind a makroszinten történő - megfelelő koncentrálásának követelménye, illetőleg a nemzetközi munkamegosztás, specializálódás növekvő szerepe. (A tudomány volt mindig a termelőerők leginternacionálisabb eleme, s ma egyre inkább az integrációs folyamatok legfőbb hajtóereje.) Nyomatékos hangsúlyt kap a tudományos-műszaki fejlesztés problémáinak gazdaságcentrikus megközelítése. Az új tudományos eredmények tudományos műszaki színvonala mellett - ettől természetesen nem függetlenül - előtérbe kerül ezeknek az eredményeknek gazdasági hatékonysága. Az előzőkből, nevezetesen a gazdaságcentrikus megközelítésből, a szükséges ráfordítások növekvő mérvéből, a nemzetközi kooperáció szükségességéből nyilvánvalóan következik, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés területén hozott döntések, kialakuló kapcsolatok nem utalhatók kizárólag a mikroszférában tevékenykedő érdekeltek kompetenciájába. Az állam egyre aktívabb befolyásolójává, irányítójává válik ezeknek a folyamatoknak. A társadalmi tulajdonra és a gazdaság tervszerű