Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai

A szerződés fogalma és fajai

127

ezek a szerződések, ha nem is minősülnek licenciaszerződésnek, de azzal erős rokonságot mutatnak.

A gyakorlatban egyre növekvő szerepet játszanak az ún. engineering szolgáltatására kötött szerződések. Az engineering definíciója hasonló problémákat vet fel, mint a know-how-é. Lényegében tág értelemben vett tervezői tevékenységről van szó, ennek azonban számos olyan komplex jellegű, a rutinismereteket meghaladó variánsa ismert, amely a know-how-tól való elhatárolását alig teszi lehetővé.83 Sok esetben tehát az engineeringszerződés is besorolható a fent definiált, a hagyományosnál szélesebb körű licenciaszerződési kategóriába.

Hasonló következtetésre juthatunk a műszaki segítségnyújtásra (assistance technique) kötött szerződések esetén is.84 Ezek egy része a kutatási szerződésekkel rokon, más részük tulajdonképpen „személyes” know-how-t nyújt, s így alighanem aggály nélkül sorolható be a licenciaszerződések körébe. Mind az engineeringszerződések, mind a műszaki segítségnyújtásra irányuló szerződések egyébként, mégha a licenciaszerződések körébe vonására irányuló - kétségtelenül kissé „imperialista” - törekvésem megalapozatlannak

8j Ld. erre különösen GAZDA-KÖVESDI-VIDA: id. mű, 227. és köv. old., ugyancsak GAZDA: „Műszaki ismeretek nemzetközi forgalma”, Üjítók Lapja, 1974. 20. és ,,Some additional subjects of licence agreements”. Proceedings of the Hungarian Group of AIPPI 5. Ld. még az 1964. évi liége-i szeminárium, illetőleg a MIEAIPPI 1970. évi szimpozionának anyagát, különösen A. HUBERT referátumát.

84 Ld. erre GAZDA I. előző lábjegyzetben hivatkozott műveit továbbá HUBERT id. referátumát. Részletesen elemzi M. A. FLAMME: „Traité tbéorique et pratique des marcbés publics”, Bruxelles, <969. E. Bruylant, 86. és köv. old.