Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
A szerződés fogalma és fajai 107 gáltatást valamely műszaki információért, aki előtt a kérdéses megoldás - legalábbis részben - nem ismert, akinek számára az tehát „relatíve” titkos.55 A következő kérdés, hogy van-e és milyen jogi oltalma a know-how-nak. Mi biztosítja a know-how-val bíró - jogi értelemben vett - rendelkezési jogát, milyen alapon bocsáthatja ezeket az információkat más rendelkezésére, illetőleg milyen eszközök biztosítják a megfelelő jogi konzekvenciákat mind a know-how átadója és átvevője relációjában, mind a felek és harmadik személyek vonatkozásában? Szabadalmi oltalom esetén a szabadalmas abszolút szerkezetű jogosultsága a megfelelő oltalmat, illetőleg az ebből folyó megfelelő konzekvenciákat biztosítja. A know-how esetében azonban ilyen oltalom - rendszerint - nincs; mint láttuk, egyes nézetek szerint a speciális oltalom hiánya éppen a know-how egyik fogalmi eleme. Vannak ezért álláspontok, amelyek szerint a know-how lényege a tényleges monopolhelyzet, erre épül forgalomképessége, de a knowhow átvevője nem „jogot” szerez, hanem „tényt”.56 A know-how oltalmának problematikája - csakúgy mint fogalma - sem de lege lata, sem de lege ferenda nem kellően kidolgozott. Egyesek intézményesített, lehetőleg nem-55 PÁLFALVI: id. cikkeiben arra mutat rá, hogy helyesebb a titkosság eleme helyett a know-how ..relatív hasznosságát” hangsúlyozni. Hasonlóan EMINESCU: id. mű 268. old. 56 Hazai irodalmunkban legmeggyőzőbben fejti ki ezt az álláspontot SEBESTYÉN P.: „A műszaki ismeretek kereskedelmének aktuális gyakorlati kérdése: a know-how”, MIÉ Közleményei, 4., illetőleg a MIE-AIPPI 1973. évi konferenciáján tartott referátumában. Ld. ellenkezően SZATHMÁRY G.: ,,Know-how vagy semmi?", MIÉ Közleményei, 5.
