Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
történő vizsgálatára külön bizottságot alakított), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (pl. reklámkódex kibocsátása) tevékenysége is. Az Európatanács hivatkozott chartája mellett említést érdemel az EGK keretében 1973-ban alakult Környezet- és Fogyasztóvédelmi Tanács, illetőleg az 1975-ben elfogadott „előzetes program” a fogyasztók védelmének és tájékoztatásának politikájáról. 64. A fogyasztóvédelmi megközelítés átfogja az egész gazdasági folyamatot, némi leegyszerűsítéssel mégis kitapintható három olyan csomópont, fontosabb fázis, amelyekben a fogyasztói érdekek bizonyos sajátosságokat mutatnak. A termelés, az előállítás fázisában a fogyasztó szempontjából a műszaki fejlesztésnek (az innovációs tevékenységnek), a minőségellenőrzésnek, a biztonsági stb. követelmények szem előtt tartásának van jelentősége. A forgalmazás területén (ideértve a tárolást, raktározást és szükebb értelemben vett kereskedelmet egyaránt) a fogyasztónak különösen a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos érdekei érdemelnek figyelmet. A marketing területén a fogyasztó információs érdekei emelkednek ki, védelme a félrevezető tájékoztatás, továbbá az agresszív, manipulativ kereskedelmi-üzleti-hirdetési módszerek ellen. A fogyasztók fentiekben általános jelleggel megfogalmazott érdekei eltérő hangsúllyal jelentkeznek egy-egy konkrét állam vonatkozásában, függően nevezetesen az adott gazdaság fejlettségi szintjéből, a nemzeti jövedelem mérvétől és elosztási arányaitól, földrajzi faktoroktól, fogyasztási tradícióktól stb. A fogyasztói érdekek védelmét, elősegítését szolgáló tényezők, eszközök súlya, szerepe, arányai ugyancsak számos változatban jelentkeznek, nem kis mértékben függően az adott ország gazdasági-társadalmi berendezésétől, a gazdaságirányítás rendszerétől stb. Általános jelleggel az alábbi fontosabb faktorok érdemelnek e vonatkozásban kiemelést: az adott ország gazdasági, műszaki fejlettsége, a termelés struktúrája és színvonala; az ország gazdaságpolitikája (ezen belül különösen életszínvonal-, ár- és külkereskedelmi politikája); az általános műveltség, iskolázottság színvonala, ezen belül a fogyasztók speciális tájékoztatását (oktatását) szolgáló eszközök; a fogyasztók szervezettségének, érdekvédelmének jellege, színvonala. A fenti — metajurisztikus — faktorokon kívül fontos szerepet játszik a fogyasztók védelmét szolgáló jogi eszköztár. Számos jogág területén találunk a fogyasztói érdekek védelmére alkalmas intézményeket és szabályokat.236 Nagy hagyományai vannak a fogyasztóvédelemnek az igazgatási jog területén. Ilyenek a közegészségügyi, élelmiszerügyi, piacrendészeti normák, a műszaki előírások, szabványok, a minőségellenőrzés szervezete, a kötelező jelzések rendszere, közvetetten az árszabályozó, a külkereskedelmet ellenőrző tevékenység. A fogyasztók megkárosításának legkirívóbb, legdurvább módjai esetén hagyományosan a büntetőjog szankciói is alkalmazásra kerülnek. Sokoldalúan szolgálják a 236 Részletesebben Lontai, op. cit. (94. lj.). 96
