Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
regionális integráció előrehaladása is. Különösen a Közös Piac országainak ilyen vonatkozású újabb jogszabályai létrejöttében nem kis szerepe van annak, hogy a kooperáció és a munkaerő-áramlás intenzitása ezen a téren olyan ellentmondásokhoz vezetett, amelyeket a jogi megoldások erős közelítése részben feloldani alkalmas lehet.164 Bizonyos kétségtelen eredmények ellenére, a szélesebb körű, univerzális jellegű egységesítés vagy közelítés esélyei még nem adottak. Erről tanúskodik különösen az AIPPI keretében lezajlott vita.165 A szolgálati találmányok kérdéseinek (40 B kérdés) vizsgálata 1964-től szerepelt az AIPPI munkaprogramjában, de a koncepciók közelítése oly csekély eredményre vezetett, hogy egyrészt a kérdést le is vették a napirendről, másrészt az a többségi álláspont alakult ki, hogy nem célszerű erre vonatkozó elvek vagy szabályok beiktatását a PUE-be kezdeményezni. Az AIPPI keretében kifejtett nézetek azonban semmi esetre sem voltak haszon nélküliek, egyrészt a különböző koncepciók jobb megértése tekintetében, másrészt olyan jelentős aspektusok megvilágításában, amelyek elemzése elvi-elméleti jelentőséggel is bír. Ilyen vitatott kérdés mindenekelőtt a szolgálati jelleg meghatározása. Egységesnek mondhatók a nézetek abban a tekintetben, hogy feltétlenül szolgálati jellegű az a találmány, amelynek létrehozása (vagy a magyar jogszabály fogalmazásával — amelynek „tárgykörébe tartozó megoldások” kidolgozása) a munkavállaló munkaköréből folyó kötelezettsége.166 (A munkaköri kötelezettség meghatározásával kapcsolatban persze a gyakorlatban nemritkán keletkezhet, keletkezik vita. Helyeselhető a magyar praxisban kialakított álláspont, amely szerint vita esetén a bizonyítás a munkáltatót terheli.) Általában ugyancsak egységesnek tekinthetők a nézetek arra nézve, hogy pusztán az alkalmazotti minőség nem elegendő bázis a szolgálati jelleg megállapítására, amennyiben a találmány létrehozása még közvetett kapcsolatban sem áll a munkaköri kötelezettséggel.167 (Más kérdés, hogy esetleg kívánatos lehet a vállalatnak az ilyen „szabad” találmányokhoz való hozzáférést biztosítani, amennyiben az — bár nem szolgálati jellegű, de — a vállalat tevékenysége során hasznosan felhasználható.168) Az álláspontok erősen megoszlanak azonban a közbenső kategóriát illetően, az olyan találmányok vonatkozásában nevezetesen, amelyek létrehozása nem kapcsolódik szorosan a feltaláló munkaköri kötelezettségeihez, azonban létrejöttében a vállalati francia javaslatokról cf. D. Baumann: Bestrebungen zur gesetzlichen Regelung der Arbeitnehmererfindungen in Frankreich, GRUR Int. 1977/12. 164 J. Weinmiller: Bemerkungen zum Arbeitnehmererfinderrecht in der EWG, GRUR Int. 1975/11. 165 AIPPI Annuaire 1964. 166 Olasz törvény 22.§, angol törvény 39.§.. francia törvény ller cikk (1) bek., ld. még a hivatkozott (165. lj.) AIPPI dokumentumokat. Ld. a 165. lj.-ben hivatkozott AIPPI dokumentumokat. 168 Ld. az olasz törvény 23.§., a japán törvény 35.§. (1) bek., francia törvény l,er cikk (2) bek. 75
