Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény

elemzéseket készíttettek, számos más fórumon is megvitatták a felmerült problémákat,125 így ismételten az AIPPI keretében.126 A szakirodalom is intenzíven foglalkozott a revízió során megoldásra váró kérdésekkel.127

Maga az előkészítő bizottság 5 ülést tartott 1976—1978 között, s javaslatára a PUE Végrehajtó Bizottsága 1980. februárjára összehívta a revíziós diplomáciai értekezletet, amelynek alapját az előkészítő bizottság által kidolgozott Alapvető Javaslatok című dokumentum képezte. Már az előkészületi munkák sejteni engedték az éles konfrontációk lehetőségeit, amit azután a tények igazoltak is.

A fontosabb vitás kérdések

39. A revízió célkitűzéseit megfogalmazó hivatkozott Deklaráció — összhangban az ENSZ vonatkozó határozataival — aláhúzza annak szükségességét, hogy csökkenjenek a nemzetek közötti gazdasági egyenlőtlenségek, s hogy az iparjogvédelem rendszere járuljon hozzá hatékonyan a fejlődő országok ipari fejlődéséhez. Hangsúlyozza továbbá, hogy kellő egyensúlyt kell biztosítani az ipari (szabadalmi) jogok és a társadalmi szükségletek, ehhez képest az oltalom jogosultjának jogai és kötelességei között, ösztönözni kell a feltalálói tevékenységet és elősegíteni a találmányok tényleges gyakorlatbavételét, meggátolni a kizárólagos jogokkal való visszaélést. Segítséget kell nyújtani a fejlődő országok iparjogvédelmi infrastruktúrája javításához, különösen a szakemberképzés és a tájékoztatás területén. Hangsúlyozva az egyes országok kompetenciáját belső szabályozásuk alakítása vonatkozásában, megfontolásra ajánlja bizonyos kivételek bevezetését, nevezetesen az egyenlő elbánás elve helyett a fejlődő országok kedvezményes elbánása elvének érvényesítését.

A Nyilatkozat elvi és absztrakt megfogalmazását a konkrét javaslatok váltották aprópénzre. Ezek a javaslatok már az előkészítés fázisában élénk vitát váltottak ki,128 a nemegyszer nyílt konfrontáció az álláspontok enyhüléséhez, a javaslatok erős csiszolásához vezetett. Az alábbiakban vázlatos áttekintést adok a felmerült vitás kérdésekről, azzal, hogy jó részük részletesebb elemzésére az értekezés későbbi fejezeteiben kerül sor.

40. A fejlődő országok oldaláról előterjesztett javaslatok túlnyomó többségében — kisebb-nagyobb mértékben — hangot kap a kedvezményes elbánás (traitement

125 így pl. az 1976. májusi mexikói kerekasztal-értekezleten (Prop. ind. 1976/6.).

126 Bogsch A.—Takáts E.: Az iparjogvédelem hatása a műszaki fejlődésre és a gazdasági előrehaladásra, UL 1977/13.

127 Ladas, op. cit.; P. Kunz-Hallstein: Revision der Pariser Verbandsübereinkunft zugunsten der Entwicklungsländer— Neuere Entwicklung und Vorschläge, GRUR Int. 1976/2.; idem: Konventionsrechtliche Probleme eines „Präferenzstatus” für Entwicklungsländer, GRUR Int. 1977/8—9.

128 így különösen Bobrovszky(45. lj.), Parraghné (39. lj.), Kunz-Hallstein (127. lj.), Pálos (52. lj.), op. cit., továbbá Tasnádi E.: Az ipari tulajdon oltalmára létesített Párizsi Uniós Egyezmény tervezett felülvizsgálatának néhány kérdése, UL 1978/10.

57