Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
Az AIPPI nem országok küldötteit, hanem fizikai személyeket egyesít, persze ezen belül az ún. nemzeti csoportok bizonyos szorosabb egységet képeznek. A tagok elsősorban szabadalmi ügyvivők köréből és az iparjogvédelemben érdekelt, annak fontosságát felismerő vállalatok reprezentánsai közül toborzódtak, s így — ha közvetve is — bizonyos szakmai-érdekképviseleti jelleget is kölcsönöztek az AIPPI-nek. Persze kezdettől résztvettek munkájában jelentős elméleti erők, a tudomány képviselői (felfedezők, professzorok stb.) is. így 1902-ben Magyarországról már 45 tagja volt (Anglia és Franciaország után létszámban a harmadik helyen), közöttük a tudomány és technika olyan személyiségei, mint Bláthy Ottó, Mechwart András stb. Hazánk részvételének súlyát jelzi, hogy az AIPPI 1930-ban Budapesten rendezte kongresszusát. Az AIPPI-nek jelenleg 6381 tagja van, ebből 6201 a 43 nemzeti csoport keretében tevékenykedik, 88 tag 3 regionális csoportban tömörül, s ezen kívül további 31 országból 97 ún. egyéni tagot tart nyilván.116 Praktikusan tehát az AIPPI köre azonos a PUE-tagokéval. Magyarország — a szocialista országok közül elsőként — 1963-ban újította fel tagságát.117 Az AIPPI rendszeres, 3 évenként sorra kerülő kongresszusai jelentik a szervezet legjelentősebb fórumát, ahol az iparjogvédelem legfontosabb kérdései kerülnek megvitatásra A kongresszusokon napirendre tűzött kérdések általában szinkronban vannak a PUE keretében is megoldásra váró kérdésekkel. így a XXXI. Buenos- Aires-i (1980) kongresszus a PUE revíziójának aktuális problémáival foglalkozott elsősorban, a XXXII. kongresszus (Párizs, 1983) pedig jubileumi jellegű volt, figyelemmel a PUE centenáriumára. Az AIPPI munkaprogramjába olyan kérdéseket iktat, amelyek az iparjogvédelmi együttműködés szélesítését, esetleges konfliktusok feloldását célozzák. A PUE és mellékegyezményei revíziói során elfogadott megoldások általában előzetesen az AIPPI keretében kerültek megvitatásra.118 A szervezet „társadalmi” jellege lehetőséget nyújt a vitás kérdések elmélyültebb, kötöttségektől mentesebb, részletesebb tanulmányozására, az érdekösszeütközések nyíltabb feltárására, amire diplomáciai konferenciákon ritkábban van mód. Nem mondhatjuk, hogy a viták mindig egységes állásponthoz vezettek, vagy hogy a PUE revíziója során minden alkalommal az AlPPI-ben kialakított áláspontok győztek, az azonban kétségtelen, hogy az érvek kibontására, az államközi döntések megalapozott előkészítésére és a gyakorlati együttműködés sajátos eszközökkel történő elősegítésére az AIPPI igen hasznos — ha nem is ellentmondásmentes — kereteket, fórumot kínál. 116 AIPPI Annuaire 1986. 117 Több mint 80 tagjával jelenleg is a legnépesebb a szocialista országok nemzeti AIPPI csoportjai között. 118 Palágyi T.: Az AIPPI szerepe a Budapesti Megállapodás létrejöttében, UL 1977/17—18. 54
