Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
Nem függetlenül az iparjogvédelemre vonatkozó elméleti megközelítés hivatkozott (cf. 6. pont) hangsúlyeltolódásaitól, azt mondhatjuk, hogy a PUE szabályozási modellje a vagyoni aspektusokat helyezi előtérbe. Ehhez képest a személyhez fűződő jogok, az alkotói érdekek gyakorlatilag kiesnek érdeklődési köréből. A feltalálói jelleg (ún. névjog) rögzítésére vonatkozó 4ter cikk aligha tekinthető korszakalkotó eredménynek. Bár az iparjogvédelem intézményrendszere nyilvánvalóan nem elszigetelt jogterület, s számos oltalmat igénylő érdek a jogrendszer más normáiban (is) tükröződhet, tükröződik, megítélésem szerint az iparjogvédelmi intézményekkel oltalmazott alkotások létrehozóinak (feltalálóknak stb.) vannak sajátos, az általános személyiségi jogi védelemmel69 nem vagy nem eléggé honorált érdekei, amelyek sajátos jogi biztosítékok kiépítését indokolják. Csak utalok itt a szolgálati viszony kapcsán létrejött alkotások jogi problémáira (cf. részletesebben 52—55. pontok). Ha a szellemi alkotások másik nagy területéhez, a szerzői joghoz viszonyítjuk,70 * megállapítható, hogy a PUE elhanyagolja az alkotókat, az alkotók érdekeit és jogait. Megítélésem szerint az erre szolgáló alapvető elvek és normák univerzális szinten is megfogalmazhatók és elfogadhatók. Végül megjegyezzük, hogy a PUE szabályozására is jellemző, ami a hagyományos szabadalmi és más iparjogvédelmi kodifikációk sajátosságaként jelentkezik, az nevezetesen, hogy szinte kizárólag a létrejött alkotások jogi oltalmára koncentrál, s figyelmen kívül hagyja az alkotások létrehozását és elterjesztését, forgalmát szolgáló jogi eszközöket, az erre célszerűen használható különböző szerződésfajtákal.11 Megfontolandó, nem indokolt-e ezen a szűk megközelítésen túllépni és — követve néhány (elsősorban szocialista, de számos fejlődő) ország kodifikációs megoldását, akárcsak utalásszerűén is — a PUE szabályai között az iparjogvédelmi szerződéseknek is helyet biztosítani. A fenti — természetesen vitatható — javaslatok elfogadása elősegítené a PUE univerzális jellegének következetesebb, korszerűbb kifejezésre juttatását. 4. A mellékegyezmények rendszere A mellékegyezmények létrejötte; jellegzetességeik 23. Az előbbiekben láttuk, hogy a PUE — az univerzalitás követelményéből folyóan — arra törekszik, hogy teljeskörüen fogja át az iparjogvédelem területére eső intézményeket. Ez esetenként csak lakonikus, elvi jellegű kijelentésekhez vezet. Az iparjogvédelmi nemzetközi együttműködés fejlődése során egyes kérdések 69 Átfogóan Sólyom L.: A személyiségi jogok elmélete, Budapest, 1983. 70 Ld. újabban Boytha Gy.: Whose Right is Copyright? GRUR Int. 1983/6—7. ' Lontai, op. cit. (6. lj.) p. 230; idem A kutatási szerződések. Budapest, 1972. különösen pp. 50, 187, 201. 37
