Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
védjeggyel ellátva kerülnek forgalomba vagy egy részük védjeggyel, más részük védjegy nélkül, esetleg a forgalomba hozó azonossága mellett. Ennek számos oka lehet, pl. piacpolitikai megfontolások, nyelvi faktorok vagy az a körülmény, hogy egyes áruk még kísérleti stádiumban vannak, s a stabil minőség hiányában a védjegyjogosult nem kívánja védjegye presztízsét veszélyeztetni.495 A fogyasztó érdeke a választék bővülése, s így számára elvileg előnyös a párhuzamos forgalmazás, ha nem áll fenn a megtévesztés veszélye (pl. a közös forrás tekintetében), s pl. a védjegy nélkül forgalmazott áru is rendelkezik a minimális minőségi szinttel, és védjegy-nélkülisége más (pl. olcsóbb) előnyökkel jár. Az uralkodó álláspont szerint a védjegy minőséget garantáló funkciója jogilag csak közvetetten érvényesül. Bizonyos védjegyfajták azonban alkalmasak ennek direktebb kifejezésére. Ilyenek a kollektív és tanúsító védjegyek. Kollektív védjegy esetén vállalatok egy csoportja használ azonos jelzést, s egyben bizonyos kontrollt is gyakorol az így jelzett termék stabil minőségi színvonala tekintetében. Hasonló funkciója van a tanúsító védjegynek, amely tulajdonképpen a szolgáltatási védjegy egy speciális válfaja. Rendszerint minőségvizsgálatra hivatott intézmény tanúsítja így — a védjegyének használatára jogosítással — a jelzett termék megfelelő minőségét. Ilyen védjegyek esetén az egyes jogrendszerek sokszor sajátos szabályokat írnak elő, pl. korlátozott vagy kizárt az ilyen védjegyek forgalma, a védjegy engedélyezésének feltétele olyan belső szabályzat kidolgozása, amely garantálja a védjegyjogosult minőség-ellenőrzési és azt a jogát, hogy nem megfelelő minőség esetén a használati jogot visszavonja. Maga a védjegy is törölhető, ha a védjegyjogosult elmulaszt élni fenti jogaival. Az ilyen védjegyfajták bevezetése egyértelműen a fogyasztók érdekeit szolgálja. 132. Amíg a védjegy az áruk, addig a kereskedelmi név (cég) a vállalatok, gazdasági szervezetek megkülönböztetésére szolgál. A jól ismert, bevezetett kereskedelmi név nem lebecsülhető gazdasági értéket, versenyelőnyt reprezentál. Az ehhez fűződő érdekeket — általános (névjog) vagy speciális normákkal — a jogrendszerek általában megfelelően oltalmazzák (esetenként ennek feltétele lehet bizonyos regisztrálás is). A kereskedelmi név oltalma, ennek megfelelő szabályozása a névhez való (személyiségi) jog és a versenytársak kapcsolatainak tisztessége oltalma mellett fogyasztói szempontból sem érdektelen. Az adekvát szabályozásnak gondoskodnia kell arról, hogy a fogyasztót az összetévesztés és a félrevezetés (pl. idegen hangzású név) veszélyeitől megóvja, másrészt hogy kellően informálja őt azokról a személyekről, akikkel gazdasági kontaktusba lép. Ezeket az érdekeket jobban szolgálja az olyan rendszer, amely a gazdasági szervezetek regisztrálását kötelezően előírja, s ennek során hivatalból vizsgálja, a regisztráltatni kívánt kereskedelmi név nem félrevezető-e vagy nem téveszthető-e össze mások kereskedelmi nevével. 133. A fogyasztónak a teljes informáltsághoz fűződő érdeke felöleli az arra vonatkozó tájékoztatás igényét is, hogy az adott áru milyen országból, melyik vidékről származik. A védjegyre és a kereskedelmi névre vonatkozó normákon kívül tehát az eredetmegjelölések és 495 Vida S.: Szemelvények nagyvállalataink védjegypolitikájából, MIÉ Közleményei. 17. 189
