Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
I. Bevezetés
2. Az iparjogvédelem szerepe a nemzetközi együttműködésben Az iparjogvédelem jogterülete 5. Az iparjogvédelemnek nevezett jogterület keretei, részterületei, inté ményei é normái történetileg alakultak ki, s bár — amint arra alább rámutatok - rendszerének logikáját többen vitatják, mind az elmélet (oktatás), mind ; (kodifikációs) gyakorlat egységes jogterületként kezeli. Az iparjogvédelem körébe soroljuk mindenekelőtt azokat a jogintézményeket amelyek a tág értelemben vett műszaki szellemi alkotásokhoz fűződő érdekeke kívánják a jog eszközeivel oltalmazni. A legrégibb hagyományokkal itt í találmányi-szabadalmi jog rendelkezik, de idesoroljuk az újításokra, esetleg a felfedezésekre, némi erőszakoltsággal a mintaoltalomra vonatkozó szabályokat, a know-how jogi oltalmának eszközeit, továbbá bizonyos speciális szerződésfajtákra (pl. kutatási, licencia-szerződések) irányadójogi normákat is. Ebben a körben helyezi el az elmélet és a gyakorlat a vállalat- és árujelzők jogi oltalmát biztosító jogintézményeket is. Ezek közül a legnagyobb jelentőséggel és tradíciókkal a védjegyjog rendelkezik, de itt tárgyaljuk a kereskedelmi név, a cég oltalmát szolgáló, a földrajzi jelzésekhez (eredetmegjelölés és származási jelzés) fűződő érdekek jogi körülbástyázására alkalmas szabályokat is. Hagyományosan az iparjogvédelem területére utaljuk a versenyjog szabályait, azokat a jogi előírásokat, amelyek a gazdasági struktúra működését zavaró torzulások elleni küzdelem célját szolgálják, oltalmazva a versenytársak és a köz érdekeit egyaránt, ez utóbbi körében egyre határozottabban tükrözve a sajátos fogyasztói érdekeket. Néhány elméleti probléma 6. Az iparjogvédelem jogterületével kapcsolatos egyik elméleti problémakör a kérdéses jogterület jogági-jogrendszen elhelyezésével függ össze. A jogrendszer differenciálódásával, belső tagolásává.1 a szocialista, ezen belül a magyar jogelmeiet intenzíven foglalkozik, és számos szellemes koncepciót fogalmazott meg. Az alapvető problémát az ún. komplex jogterületek minősítése jelenti, ezzel összefüggésben a polgári jog v/s gazdasági jog elméleti (és kodifikációs) vita.18 Az iparjogvédelem kétségen kivül ilyen terület, az iparjogvédelmi szabályozás tárgyának tekintett életviszonyok sokrétűek, komplex jellegűek, aligha tekinthetők valamely jogág „monopóliumának”. 18 Különösen Eörsi Gy.: Jog — gazdaság—jogrendszer-tagozódás. Budapest, 1977.; Sárközy T.: A gazdaságra vonatkozó jog elméleti fejlődésvonalának alapvonásai, AJ 1979/2.; Asztalos L.: Polgári jog. I. Általános rész. II Személyek. Budapest, 1982. 16
